Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Jóváhagyta a brit parlament Nagy-Britannia bekapcsolódását az iraki légi hadműveletekbe

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Többórás vita után, nagy többséggel jóváhagyta a brit parlament pénteken Nagy-Britannia bekapcsolódását az Iszlám Állam nevű szélsőséges dzsihádista milícia iraki állásai elleni légi hadműveletekbe.

A londoni alsóház péntek esti szavazásán 524 képviselő voksolt a brit részvétel mellett; 43-an elvetették a konzervatív-liberális kormánykoalíció indítványát. A kormányzati beterjesztést hivatalosan az ellenzéki Munkáspárt is támogatta, bár kéttucatnyi Labour-képviselő az indítvány ellen szavazott.

A parlamenti jóváhagyás azt jelenti, hogy a brit királyi légierő (RAF) rövid időn belül - akár már a hétvégén - megkezdheti az Iszlám Állam elleni támadásokat iraki területen.

A felhatalmazás szíriai bevetésekre nem terjed ki.

Az RAF hat Tornado típusú harci repülőgépe állomásozik Cipruson; valószínűleg ez az egység fog bekapcsolódni elsőként az iraki légi hadműveletekbe.

Az alsóház, amely a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusai miatt jelenleg szünetét tölti, a kormány kérésére tartott rendkívüli ülést pénteken, hogy megvitassa a brit légierő bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni, amerikai vezetéssel már megkezdődött hadműveletekbe.

David Cameron miniszterelnök a kormány indítványát beterjesztő felszólalásában hangsúlyozta: a hadműveletek "nem is hónapokig, hanem évekig tartanak" majd, és Nagy-Britanniának fel kell készülnie e hosszú távú kötelezettségvállalásra.

A kormányfő a fegyveres fellépés indokoltságát illusztrálandó ugyanakkor kijelentette: az Iszlám Állam által "inspirált" első európai terrorcselekmény - a brüsszeli zsidó múzeum elleni tavaszi támadás, amelyben négyen vesztették életüket - már megtörtént, és az európai biztonsági szolgálatok azóta hat, az ausztrál hatóságok pedig egy további hasonló merényletet meghiúsítottak.

Cameron ezeket nem részletezte, csak annyit mondott, hogy az ausztráliai terrortámadási kísérlet kifejezetten civilek, köztük brit és amerikai turisták ellen irányult volna.

A brit miniszterelnök szerint az Iszlám Állam olyan terrorszervezet, amilyennel a világnak még nem akadt dolga. A csoport brutalitása "megdöbbentő": a lefejezések mellett keresztre feszítések, a foglyok szemének kivájása, a fegyverként használt nemi erőszak és gyermekek lemészárlása is a módszerei között szerepel - hangsúlyozta.

Cameron az Iszlám Államot "pszichopata terroristák gyülekezetének" nevezte.

A brit kormány előző nap állította össze az alsóház elé terjesztett indítványát a brit légierő bekapcsolódásáról az Iszlám Állam iraki állásai elleni hadműveletekbe.

A pénteken jóváhagyott előterjesztés megállapítja, hogy jóllehet a katonai erő alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban a nemzetközi jog alapján alapesetben tilos, ám ez a tilalom nem érvényesül, ha a fegyveres beavatkozást egy másik állam saját területére vonatkozóan maga kéri. Az iraki kormány hivatalosan kérte Nagy-Britannia bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekbe, és ez megteremti az iraki brit hadműveletek egyértelmű törvényességi alapját - áll beterjesztésben. A kormány ennek figyelembe vételével kérte a parlament támogatását a brit légi hadműveletek elkezdéséhez.

Egyelőre nincs szó arról, hogy Nagy-Britannia a szélsőséges milícia szíriai állásai elleni támadásokba is bekapcsolódjon; a brit kormány álláspontja szerint ha ez szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni.

Michael Fallon brit védelmi miniszter ugyanakkor már egyenes utalást tett arra, hogy ha Nagy-Britannia bekapcsolódik az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekbe, akkor szíriai célpontokra is csapást mérhet. Fallon a The Spectator című, a kormányzó brit Konzervatív Párthoz közelálló folyóirat e héten megjelent kiadásának nyilatkozva így fogalmazott: Irakot nemcsak határain belülről támadják a terroristák, hanem Szíria északi térségeiből is, és ha Szíria nem hajlandó vagy nem képes szembeszállni az Iszlám Állammal, akkor "legalábbis kérdésként felmerül", hogy ne Nagy-Britannia tegye-e ezt meg, Irakot segítendő.