Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Felosztották a Kaszpi-tengert

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Kaszpi-tenger menti öt államon kívül más ország hadereje ne lehessen jelen a Föld legnagyobb taván - rögzítették asztraháni nyilatkozatukban a térség tagállamainak vezetői. A hétfői csúcstalálkozó résztvevői megegyeztek a víztömeg, valamint a tengerfenék megosztásáról és a természeti kincsek kiaknázásáról is, így közelebb kerültek a Kaszpi-tenger jogi státusáról szóló nemzetközi konvencióhoz.

A Volga folyó deltájánál lévő délkelet-oroszországi nagyvárosban tartott Kaszpi-tengeri csúcstalálkozón Oroszország, Azerbajdzsán, Irán Kazahsztán és Türkmenisztán államfői megállapodtak egymás országai szuverenitásának, területi egységének, függetlenségének, egyenlőségének a tiszteletben tartásáról.

Az úgynevezett Kaszpi ötök Asztrahánban aláírt nyilatkozatukban egyebek közt lemondtak az egymással szembeni erőszakról, illetve az azzal való fenyegetésről, az egymás belügyeibe való beavatkozásról. Emellett kifejtették szándékukat, hogy a Föld legnagyobb tavát békeövezetté alakítják. Azt is fontosnak tartották, hogy a térség biztonságát és stabilitását az egyes országoknak a többivel egyensúlyban lévő katonai erejével garantálják.

Április 22-én Moszkvában tanácskoztak a Kaszpi-tengeri országok külügyminiszterei, közöttük Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter is, aki mielőbbi átfogó, stabil megállapodást sürgetett a Kaszpi-tenger jogi státusáról. Moszkva mellett Teherán képviselője is ellenezte, hogy a térség államain kívüli, úgynevezett "harmadik ország katonai ereje" jelen lehessen az övezetben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és a többi négy kaszpi-tengeri állam vezetői áttörésként értékelték, hogy 18 éve tartó vita és egyeztetések után a mostani asztraháni csúcstalálkozóra meg tudtak egyezni együttműködésük alapelveiről. Azt mondta, hogy jelentős haladást értek el a Föld tengernek nevezett legnagyobb tavának jogi státusáról szóló nemzetközi egyezmény előkészítésében. Kiemelte, hogy a Kaszpi-tenger vízfelületének nagy része az ott található országok közös használatában marad.

Az egyik legfontosabb eredmény, hogy a Kaszpi-tenger mentén fekvő Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Türkmenisztán és Oroszország államfői megállapodtak a 371 ezer négyzetkilométer felületű tó víztömegének, valamint a tengerfenéknek a megosztásáról és a természeti kincsek kiaknázásáról.

A 19 pontos dokumentum szerint az öt ország a partvonaluktól számított 25 tengeri mérföldig terjedő területen folytathat természeti erőforrások kiaknázását célzó tevékenységet. Tizenöt tengeri mérföldön belül szuverenitást élveznek a Kaszpi-tenger felett, míg további tíz mérföldnyi sávban kizárólagos jogot kapnak a "biológiai erőforrások" kiaknázására, azok módját azonban egyeztetniük kell egymással. A nyilatkozatot elfogadó államok 25 tengeri mérföld után számítják a nemzetközi vizek kiterjedését.

Az asztraháni nyilatkozatot aláíró öt ország államfői kötelezettséget vállaltak a nemzetközi jog által előírt szabad és biztonságos hajózás garantálására is, akárcsak más tengerekre és a világóceánra való kijutás és az onnan való behajózás biztosítására a Kaszpi-tengeren.

A nyugattól keletig mintegy 1200 kilométer hosszan húzódó és átlagosan 310-320 kilométer széles tó területén található a világ harmadik legnagyobb kőolaj-, és földgázlelőhelye.