Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Hende: Magyarország is kéri NATO integrációs egység felállítását

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán Hende Csaba csütörtök délután indítványozza, hogy Magyarországon is jöjjön létre egy 40 fős parancsnoki koordinációs központ - közölte a honvédelmi miniszter magyar újságírókkal.

Hende Csaba elmondta, hogy az úgynevezett NATO-erők integrációs egysége (NATO forces integration unit, NFIU) Székesfehérváron jönne létre, az ehhez szükséges struktúra pedig már 2016-ban, a varsói NATO-csúcs idején felállna, a kormány egy meglévő épület felújításában gondolkodik, a negyven törzstiszt felét a NATO, másik felét pedig a Magyar Honvédség fogja adni. Hende úgy vélte, ennek költségei nem lesznek számottevőek.

"Ez az egység hazánk biztonságát szolgálja, nem irányul senki ellen, és nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem sérti sem jogi, sem politikai értelemben az 1997-ben aláírt NATO-Oroszország Egyezményt" - nyomatékosította a miniszter, aki szerint ennek csak előnyei vannak, erősíti Magyarország biztonságát, hatékonyabbá teheti az ország védelmét, gyorsabbá teszi a NATO-val való együttműködést.

"Még inkább meggondolja majd bárki, hogy Magyarország ellen bármilyen kihívást intézzen, hiszen a NATO-parancsnokság azonnali reagálást és az eddigieknél sokkal gyorsabb lépések megtételét teszi lehetővé" - hangoztatta Hende Csaba, felhívva a figyelmet a pápai légibázis fejlesztésére, amelyen keresztül szükség esetén meg is érkezhet egy NATO-dandár Magyarországra.

Hende kitért arra is, hogy a legcélszerűbb az egységet egy meglévő műveleti parancsnokságra telepíteni, és a magyar összhaderőnemi parancsnokság Székesfehérváron van, és ez indokolja, hogy a legnagyobb hatékonyság érdekében az NFIU is ott legyen.

Az NFIU-k felállításáról a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón döntöttek a NATO-tagállamok vezetői. Hat ország, a balti államok, Lengyelország, Románia és Bulgária már korábban jelezte, hogy szívesen otthont adna egy-egy ilyen központnak. Ezeknek az egységeknek az elsődleges feladata, hogy lehetővé tegyék, hogy a NATO keleti tagjai a lehető leggyorsabban képesek legyenek fogadni az úgynevezett rendkívül magas készenléti erőket. Ennek létrehozásáról is Walesben született döntés, azzal a céllal, hogy a NATO 48 órán belül a szövetség területén bárhol mozgósítani tudjon egy körülbelül 5000 fős kontingenst. Ennek a haderőnek az összetételéről és méretéről is egyeztetnek délután a tárcavezetők.

Arról, hogy Magyarország hogyan fog részt venni ebben a gyorsreagálású erőben, Hende Csaba egyelőre nem árult el részleteket, mint mondta: ennek katonai tervezése folyamatban van.

"Magyarország jelentős, számottevő erővel kíván hozzájárulni a különösen magas készenléti erőhöz" - fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Hende arról is beszámolt, hogy a nap folyamán ülésezett a NATO úgynevezett nukleáris tervező csoportja, ahol abban állapodtak meg, hogy míg a világban vannak nukleáris fegyverek, addig a NATO-nak is fenn kell tartania nukleáris védelmi képességeit.

A miniszter kitért arra is, hogy a szövetségesek a grúz védelmi miniszterrel áttekintették, hogyan áll a Tbiliszi számára elhatározott intézkedéscsomag végrehajtása. Megállapították, hogy Grúzia óriási reformokat hajtott végre és nagy előrehaladást ért el a védelmi szféra modernizációjában. A Grúziában létrehozandó NATO-grúz közös kiképzőközponthoz Magyarország logisztikai szakértőt ajánlott fel, valamint Grúzia és más partnerországok tisztjei lehetőséget kapnak, hogy angolul tanuljanak Budapesten.