Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Elhalasztják a választásokat Nigériában a Boko Haram miatt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Boko Haram iszlamista terrorcsoport elleni folyamatos összecsapásokra hivatkozva Nigéria vezetése úgy döntött, hat héttel elhalasztja a parlamenti és elnökválasztást, így azokat február 14. helyett március 28-án rendezik meg - közölte a nigériai választási bizottság.

Attahiru Jega, a testület vezetője vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a harcok miatt nem áll elegendő katona rendelkezésre a választások biztosításához, így nem tudnák garantálni a szavazók, a választási megfigyelők és a szervezők biztonságát.

A következő napokban várhatóan átfogó katonai offenzíva indul a Boko Haram ellen. Szombaton Nigéria, valamint Csád, Kamerun, Niger és Benin megállapodott, hogy 8700 fős közös regionális erőt állít ki a Boko Haram nevű szélsőséges iszlamista szervezet elleni harcra.

A kormány bírálói szerint a döntés Goodluck Jonathan jelenlegi elnök és a kormányzó Népi Demokrata Párt (PDP) politikai taktikázása. Ezzel szerintük a keresztény Jonathan időt akar nyerni támogatottsága megerősítésére, ugyanis legnagyobb ellenfele, Muhammadu Buhari és pártja, a Progresszív Kongresszus (APD) a felmérések szerint megerősödött az utóbbi időben.

A választási bizottsághoz közeli források mindenesetre közölték, az APD és tizenöt másik politikai tömörülés is a választások elhalasztása mellett döntött.

Az ellenzék korábban határozottan a voksolás eltolása ellen foglalt állást, és sokan attól tartanak, hogy az APD legfőbb erősségeinek számító Lagosban vagy Nigéria második legnagyobb városában, Kanóban lázongás alakulhat ki.

John Kerry amerikai külügyminiszter helyi idő szerint szombat este Washingtonban élesen bírálta a döntést. Úgy vélte, az ország választási bizottságának politikai befolyásolása elfogadhatatlan, és a kormánynak nem szabadna a biztonsági megfontolásokat "ürügyként" felhasználnia a "demokratikus folyamatok akadályozására".

"Aggodalomra okot adónak" nevezte a választás elhalasztását Nagy-Britannia, Nigéria korábbi gyarmattartója is. "Létfontosságú, hogy a választások ügye terv szerint haladjon és hogy minél előbb és a nemzetközi normáknak megfelelően megrendezésre kerüljenek" - állt Philip Hammond brit külügyminiszter közleményében.

A Boko Haram az elmúlt hónapokban több várost és falut foglalt el Nigéria többségében muszlimok lakta északkeleti részén, ahol a saríán (iszlám törvénykezés) alapuló iszlám államot akar létrehozni. Hivatalos adatok szerint 2009 óta a terrorcsoport több mint 13 ezer ember halálát okozta az afrikai országban.

A 175 milliós Nigéria az afrikai kontinens legfontosabb olajtermelő országa, és legnagyobb gazdasága. Becslések szerint a nigériaiak mintegy fele muszlim, 40 százaléka keresztény és 10 százaléka a helyi törzsi vallások követői.

A választási bizottsághoz közeli források mindenesetre közölték, az APD és tizenöt másik politikai tömörülés is a választások elhalasztása mellett döntött.

Az ellenzék korábban határozottan a voksolás eltolása ellen foglalt állást, és sokan attól tartanak, hogy az APD legfőbb erősségeinek számító Lagosban vagy Nigéria második legnagyobb városában, Kanóban lázongás alakulhat ki.

John Kerry amerikai külügyminiszter helyi idő szerint szombat este Washingtonban élesen bírálta a döntést. Úgy vélte, az ország választási bizottságának politikai befolyásolása elfogadhatatlan, és a kormánynak nem szabadna a biztonsági megfontolásokat "ürügyként" felhasználnia a "demokratikus folyamatok akadályozására".

A Boko Haram az elmúlt hónapokban több várost és falut foglalt el Nigéria többségében muszlimok lakta északkeleti részén, ahol a saríán (iszlám törvénykezés) alapuló iszlám államot akar létrehozni. Hivatalos adatok szerint 2009 óta a terrorcsoport több mint 13 ezer ember halálát okozta az afrikai országban.

A 175 milliós Nigéria az afrikai kontinens legfontosabb olajtermelő országa, és legnagyobb gazdasága. Becslések szerint a nigériaiak mintegy fele muszlim, 40 százaléka keresztény és 10 százaléka a helyi törzsi vallások követői.