Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tusk: ha nem valósul meg a megállapodás, az EU továbblép

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ha az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott, Minszkben kötött megállapodás a gyakorlatban nem valósul meg, akkor az Európai Unió meg fogja tenni a további szükséges lépéseket - húzta alá Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- illetve kormányfők informális brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

A lengyel politikus elmondta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök "kijózanító" értékelést adott a megállapodásról, amelyet az uniós tagállamok vezetői óvatos támogatásukról biztosítanak.

"A papírra vetett szavakat át kell ültetni a gyakorlatba, a tűzszüneti megállapodást tiszteletben kell tartani" - hangsúlyozta Tusk, rámutatva arra is, hogy a tagállami vezetők most újabb, Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekről nem tárgyaltak, az eddig meghozott szankciók érvényben maradnak, és a hétfői külügyminiszteri tanácson született döntés is hatályba lép a jövő hét elején, amely újabb természetes és jogi személyeket tesz uniós tiltólistára.

A korábbi lengyel kormányfő kijelentette: a teljes 1989 után geopolitikai rend forog kockán.

"Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségében" - utalt Tusk arra, hogy a szeptemberben szintén Minszkben kötött politikai megállapodás gyakorlatilag írott malaszt maradt.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a bizottság újraindítja az EU-ukrán-orosz háromoldalú energiatárgyalásokat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismételten olyan vita, amely fenyegetné a gázellátás biztonságát.

A csúcstalálkozón napirendre került a görög gazdaság helyzete is. Ez volt az első csúcsértekezlet, amelyen Athént már a januári választásokon győztes baloldali pártszövetség, a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz képviselte. Tusk beszámolt arról, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter tájékoztatta az Európai Tanácsot az egyeztetésekről, de a részletekről nem kezdtek tárgyalni, csak abban állapodtak meg, hogy szakértői szinten egyeztetik a jelenlegi kiigazító programot - amely Görögország pénzügyi megmentésének volt az előfeltétele - és az új görög kormány elképzeléseit.

Juncker arról beszélt, hogy a görög kormány számára az uniós intézkedések 70 százaléka elfogadható, de meg kell találni, hogy melyik az a 70 százalék, és melyik az a 30, ami nem. A volt luxemburgi kormányfő nyomatékosította, hogy el lehet vetni ugyan egyes intézkedéseket, amelyeket az új athéni vezetés károsnak tart, de a fiskális semlegességet fenn kell tartani. Ha egy intézkedést elvetnek, azt egy azonos költségvetési hatással járó másikkal kell pótolni - mondta a bizottság elnöke.

A harmadik fő napirendi pont a terrorizmus elleni fellépés volt. Ebben a témában az EU állam-, illetve kormányfői közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben három területen határoztak intézkedésekről. A nyilatkozat kimondja, hogy minden polgárnak jogában áll, hogy félelem nélkül éljen, véleményétől vagy hitétől függetlenül. A tagállamok vezetői ezen kívül hitet tesznek amellett, hogy megvédik közös értékeiket, és mindenkit megoltalmaznak az etnikai vagy vallási alapú erőszaktól és a rasszizmustól.

"Ez azt is jelenti, hogy felvesszük a harcot értékeink ellenségeivel" - szögezi le a nyilatkozat.

A dokumentum a biztonsági intézkedések között első helyen említi, hogy az uniós társjogalkotóknak, azaz a szakminiszterek tanácsának és az Európai Parlamentnek sürgősen el kell fogadniuk a légi utasok adatait rögzítő rendszerről szóló uniós irányelvet, szilárd adatvédelmi biztosítékokkal egyetemben. Emellett ki kell használni a schengeni rendszer lehetőségeit a külső határok ellenőrzésére, s az egyébként szabad mozgást élvező személyeket is ellenőrizni kell a terrorizmus elleni adatbázisok felhasználásával. Ezen túlmenően a schengeni rendszer célzott felülvizsgálatára is javaslatot kérnek az Európai Bizottságtól.

A lakosság biztonságát hivatott előmozdítani az is, hogy a tagállami igazságügyi és rendfenntartó hatóságok fokozzák az egymás közötti információcserét és az operatív együttműködést, emellett pedig minden illetékes hatóság fokozza fellépését a törvénytelen fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a terroristák finanszírozása ellen.

A tagállamok a radikalizáció ellen is hatékonyabb fellépést terveznek: küzdenek az interneten terjedő szélsőséges propaganda ellen, előmozdítják a tolerancia, a megkülönböztetés-mentesség, az alapvető szabadságjogok és a szolidaritás kultúráját, a vallások között és a társadalmi párbeszédet, megszólalási lehetőséget adnak az áldozatoknak. Ezenkívül a tagországok képzési, oktatási kezdeményezésekkel mozdítják majd elő a társadalmi befogadást, és segítik a beilleszkedést.

Harmadik intézkedéscsomagként pedig az unión kívüli országokkal való együttműködés szorosabbra fűzéséről döntöttek. Újragondolják az úgynevezett déli szomszédsággal kapcsolatos uniós stratégiát, szorosabb terrorizmusellenes együttműködést irányoznak elő, s előmozdítják a kultúrák és civilizációk párbeszédét.