Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ukrajnában minden eddiginél hevesebb harcok folynak

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Petro Porosenko ukrán elnök pénteken azt mondta, még távoli a béke Kelet-Ukrajnában, és senki nincs meggyőződve arról, hogy az előző napi minszki megállapodás feltételei teljesülnek. Eközben kevesebb mint két nappal a tervezett tűzszünet életbe lépése előtt minden eddiginél hevesebb harcok zajlottak az ukrán katonák által védett debalcevei beékelődésnél.

"Nem akarom, hogy bárkinek illúziói legyenek (...) továbbra is nagyon messze vagyunk a békétől. Senki sem hiszi szilárdan, hogy a Minszkben aláírt békefeltételeket szigorúan be fogják tartani" - mondta Porosenko.

Egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy a csütörtöki megállapodás fényében "van rá remény, hogy innentől mégiscsak a konfliktus kiszélesedésének leállítása, a tűzszünet, a nehézfegyverzetek kivonása irányába alakul a helyzet, és remélem, ez az út elvezet bennünket a békéig".

Csütörtökön Minszkben az úgynevezett "normandiai négyek" - az orosz, a francia és az ukrán elnök, valamint a német kancellár - megállapodtak, hogy szombat éjfélkor tűzszünet lép életbe Kelet-Ukrajnában, majd pedig kivonják a nehézfegyverzetet és Ukrajnában alkotmányreformot hajtanak végre.

Ugyanakkor nem sokkal a tűzszünet előtt ukrán források szerint minden eddiginél hevesebb harcok folytak a Donyeck megyei debalcevei beékelődésért. Jurij Butuszov haditudósító azt írta, hogy a szakadárok tüzérségi össztüzet zúdítanak a Debalcevét védő ukrán katonák állásaira. Dmitro Timcsuk katonai szakértő arról adott hírt, hogy az ostrom orosz reguláris alakulatok támogatásával folyik.

Andrij Liszenko, a szakadárok elleni ukrán műveletek parancsnokságának szóvivője szerint a lázadók igyekeznek megerősíteni pozícióikat a konfliktus fontosabb térségeiben. "Az ellenség csapatösszevonást folytat a fegyveres konfliktus főbb térségeiben" - mondta. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Debalcevének a tavaly szeptemberi minszki megállapodások értelmében az ukrán csapatok ellenőrzése alatt kell maradnia.

A szakadárok szerint az általuk ellenőrzött Luhanszk lakónegyedeit éjjel nagy erejű tüzérségi csapás érte, ebben legalább három ember meghalt. A szintén szakadár kézen lévő, Donyeck megyei Horlivkában egy családi házat ért találat, három gyermek halt meg. A megye városait ért újabb csapásokban a szeparatisták szerint mintegy harminc ember sebesült meg.

Eduard Baszurin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság "védelmi minisztere" azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napban több mint negyven alkalommal támadták a szakadárok által ellenőrzött településeket. Ugyanakkor az ukrán félnek okozott súlyos veszteségekkel dicsekedett, kijelentve, hogy az ukrán fegyveres erők péntekre virradó éjjel 42 embert vesztettek.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője, Vladiszlav Szeleznyov péntek reggeli közleményében arról számolt be, hogy a szeparatista erők az előző 24 órában nyolc ukrán katonát öltek meg.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a debalcevei események kapcsán azt mondta, "az ukrán kollégák úgy tartják, hogy nincs katlan, az orosz államfő szerint ugyanakkor létezik". Ezért Moszkva "aggódik amiatt, hogy az ott lévő ukrán fegyveres alakulatok a tűzszünet hatályba lépését követően megpróbálnak kitörni és ezzel megsértik a tűzszünetet".

Peszkov egyúttal azt is közölte, hogy Oroszország nem aláírója, csak garantálója a Minszkben aláírt dokumentumoknak, és "fizikailag" sem várható el tőle az abban megjelölt intézkedések végrehajtása. Ezt azzal indokolta, hogy Oroszország "nem résztvevője a konfliktusnak".

Moszkva kezdettől hangoztatott állításával szemben a kijevi kormány és a nyugati hatalmak tényként kezelik, hogy a Krím félsziget tavaly márciusi elszakítása után Oroszország indította el a kelet-ukrajnai megyék elszakítására irányuló felkelést, és azóta fegyverekkel és katonákkal is támogatja a szakadárokat az ukrán fegyveres erők ellen folytatott Donyeck és Luhanszk megyei harcokban.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a parlamentben arról számolt be, hogy az ukrán katonák megkezdték a nehézfegyverzet válságövezetből való visszavonásának előkészítését. Mint hozzátette, már folynak az egyeztetések az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) arról, hogy szervezet miként tudná maradéktalanul végrehajtani a minszki megállapodásból eredő feladatait.

Klimkin azt is elmondta, egyértelmű utasítást kaptak, hogy valamennyi foglyot engedjék majd szabadon a másik fél által fogva tartottakért cserébe. Mint mondta, már ennek előkészítésén is dolgoznak. Leszögezte ugyanakkor, hogy a kelet-ukrajnai eseményekben részt vevők számára adandó közkegyelmet kizárólag az ukrán parlament által pénteken tárgyalt törvény értelmében biztosítják, a fegyveresek vezetői nem kapnának kegyelmet.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban az előző nap született minszki megállapodásról azt mondta, még a törékeny béke is jobb, mint a háború. Pénteki kijevi látogatásáról szólva a kormányfő kijelentette: Magyarországnak ésszerű érdekei fűződnek ahhoz, hogy jó kapcsolatban álljon az ukránokkal. Az orosz-magyar kapcsolatról pedig úgy fogalmazott: Magyarországnak ésszerű és rendezett kapcsolatokra van szüksége Oroszországgal is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, mindenkinek - Oroszországnak, Ukrajnának és egész Európának - az az érdeke, hogy béke legyen Ukrajnában. A tárcavezető szerint most van a legjobb esély arra, hogy a megállapodást mindenki tiszteletben tartja, mert "ha nem tartják be a tűzszünetet, akkor ennél csak rosszabb helyzetbe kerülhet mindenki, mint amilyenben most van".