Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Elvetette a francia nemzetgyűlés a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Elvetette a francia nemzetgyűlés csütörtök este a szocialista kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt.

A jobboldali ellenzék azért nyújtotta be a javaslatot, mert Manuel Valls miniszterelnök két nappal ezelőtt nem engedte parlamenti szavazásra, hanem rendeletben hirdetette ki a gazdaság fellendítésére összeállított reformcsomagot, amelynek legvitatottabb pontja a vasárnapi nyitva tartás bővítése.

Erre a kormányfő szerint azért volt szükség, mert a kormányzó Szocialista Párt balszárnyának tiltakozása miatt nem volt garantált a többség a tervezet elfogadásához a nemzetgyűlésben. A liberalizációt ellenző mintegy harminc kormánypárti képviselő ugyanakkor a kormány megbuktatását célzó indítványt nem támogatta. Annak elfogadáshoz legalább 289 szavazatra lett volna szükség, de csak 234-en, a jobboldali, a centrista, a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali képviselők voksoltak igennel.

A szavazást megelőző vitában Manuel Valls kormányfő azt mondta: a végrehajtó hatalom tekintélyének visszaszerzése miatt volt szükség a nemzetgyűlés megkerülésére, ahol "egyesek felelőtlen éretlensége" miatt elbukhatott volna a reformprogram. A miniszterelnök a kormánypárti frakció belső ellenzékére utalt.

"A tekintély a felelősség vállalását jelenti, amikor a nemzet felsőbb érdeke azt megköveteli" - fogalmazott a miniszterelnök.

A kormány az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján rendeletben hirdette a reformot. A cikkely értelmében a tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt. A V. köztársaság történetében eddig 83 alkalommal vette igénybe egy kormányzat - utoljára 2006-ban Dominique de Villepin jobboldali kormánya - a parlament megkerülésének ezt az alkotmányos eszközét, amely a legtöbb esetben bizalmatlansági indítványt eredményez, de csak egyszer vezetett kormánybukáshoz, 1962-ben. Akkor Georges Pompidou miniszterelnök le is mondott, de Charles de Gaulle államfő újra őt nevezte ki.

Nicolas Sarkozy volt államfő, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnöke szerint az eljárással a kormány elárulta a gyengéségét.

Francois Hollande jelenlegi államfő előzetesen azt mondta, hogy amennyiben a nemzetgyűlés elveti a bizalmatlansági indítványt, egyértelművé válik, hogy a kormánytöbbséggel szemben "nincs alternatív többség".

A reform miatti vita ugyanakkor még inkább egyértelművé tette a kormánypárton belüli ideológiai konfliktust a szociálliberális gazdaságpolitikát képviselő miniszterelnök és az általa maradinak és túl balosnak tartott képviselők között.

A kétszáz javaslatból álló gazdasági reformcsomagot a szenátus áprilisban fogja megvitatni. A programot, amelyet Brüsszel nyomására állított össze a kormányzat a gazdaság ösztönzése és a munkahelyteremtés érdekében, a jobboldal nem tartja elég hatékonynak, a baloldali képviselők és a szakszervezetek pedig túl liberálisnak ítélték meg, elsősorban a vasárnapi nyitva tartás bővítését kifogásolták.