Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Próbálják megmenteni a tűzszünetre vonatkozó minszki egyezséget

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A "normandiai négyek" csütörtökön ismét tárgyaltak telefonon a február 12-i minszki megállapodásokról, megpróbálják megmenteni a tűzszünetre vonatkozó egyezséget, de a négy fővárosban némileg eltérő módon számoltak be a beszélgetésről.

A francia elnöki hivatal bejelentése szerint Párizs, Berlin, Kijev és Moszkva megegyeztek abban, hogy újabb nyomásgyakorlással próbálnak érvényt szerezni a kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodásnak. A négy ország vezetői elítélték a tűzszünet megsértését, és egyetértenek abban, hogy a Minszkben elfogadott intézkedéseket "szigorúan és a maguk teljességében" foganatosítani kell, valamint "megvizsgálták a debalcevei események következményeit".

A közlemény szerint "az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőinek találkozniuk kell a helyszínen a felekkel", és érvényt kell szerezniük a minszki megállapodásnak. Francois Hollande államfő tudatta azt is, hogy ennek érdekében az újabb nyomásgyakorlás részleteiről a négy ország külügyminiszterei már csütörtökön elkezdenek tárgyalni.

Francia diplomáciai források jelezték: elképzelhető, hogy a tárcavezetők találkozni is fognak a következő napokban, feltehetően Párizsban, azért, hogy a minszki megállapodás "megsértése ne vezessen annak megszűnéséhez". A párizsi forrás szerint "kritikus hetek következnek".

A tűzszünetről Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport, valamint a szakadárok vezetői között született megállapodás Minszkben. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.

A német kormányszóvivő bejelentése szerint a négy állami vezető a tűzszünet Debalcevében történt "súlyos megszegése" ellenére ragaszkodik a minszki megállapodásokhoz. Egyetértettek abban, hogy a tűzszünetre és a nehézfegyverek visszavonására vonatkozó megállapodások "átfogó megvalósításához konkrét lépések" szükségesek az EBESZ felügyelete mellett, és a fogolycserének is meg kell kezdődnie. Vlagyimir Putyin "megígérte", hogy mindennek érdekében latba veti befolyását az oroszbarát szakadároknál - tette hozzá Steffen Seibert.

A Kreml sajtóosztálya azt közölte, hogy az állami vezetők hangsúlyozták a "fenntartható tűzszünet" biztosításának fontosságát, a nehézfegyverek visszavonásában a gyakorlati lépések megtételét és a foglyok mielőbbi szabadon engedését. "Készek aktívan támogatni az EBESZ ellenőrző missziójának munkáját az ukrajnai konfliktus rendezésének jelenlegi, fontos szakaszában" - olvasható a közleményben.

Porosenko ukrán elnök szerint nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalceve városánál történtek megfelelnének a minszki megállapodásnak. Sajtószolgálatának közlése szerint sürgette tárgyalópartnereit, hogy dolgozzanak ki pontos garanciákat arra az esetre, ha ismét megpróbálnák megsérteni az egyezséget. Porosenko ezen a fórumon is szóba hozta, hogy Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók ellenőriznék a frontvonalat és az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok által felügyelt szakaszát. A legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe. Közölte: ragaszkodnak ahhoz, hogy a "normandiai négyek" külügyminisztereinek e hétre tervezett megbeszélésén ennek a lehetőségét is megvitassák.

Az ukrán elnök később - Johannes Hahnnal, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások ügyében illetékes EU-biztossal közösen Kijevben tartott sajtótájékoztatóján - leszögezte, hogy "Oroszország mint agresszor állam" nem vehet részt békefenntartó műveletben Ukrajnában. "Nem egyezünk bele olyan összetételű békefenntartó misszió Ukrajnába küldésébe, amely legalizálna egy több ezer fős orosz katonai kontingenst az országunk területén" - hangsúlyozta Porosenko. "Efféle békefenntartók nálunk már bőségesen vannak" - jegyezte meg, utalva a kijevi és nyugati bizonyítékok alapján szakadár oldalon harcoló orosz katonai alakulatokra.

Moszkva ellenzi nemzetközi békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Oroszország ENSZ-nagykövete és az EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője is felszólalt Kijev kezdeményezése ellen, hogy békefenntartókat vonjanak be a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Alekszandr Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig emlékeztetett arra, hogy a minszki egyezség szerint a nehézfegyverzetek visszavonását az EBESZ fogja ellenőrizni az összekötő csoporttal közösen. A Kreml álláspontja szerint Oroszország nem részese a délkelet-ukrajnai konfliktusnak.