Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A német kormánypártok megállapodtak a lakbérfékről

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Németországban a kormánypártok megállapodtak a lakbérek emelkedésének visszafogását célzó úgynevezett lakbérfékről, amelyet az idén nyáron vezethetnek be.

A lakbérfékről szóló törvényjavaslat már tavaly elkészült, de a koalíciós pártok vitái miatt még nem került a törvényhozás (Bundestag) elé. Csütörtöki lapjelentések szerint azonban a kormánypártok - a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) - vezetőiből álló koalíciós egyeztető testületben minden részletben megegyeztek, a javaslat így májusban a Bundestag elé kerül és a lakbérfékről szóló szabályok legkésőbb július 1-jén életbe lépnek.

A tervezet legfőbb pontja szerint a tulajdonos vagy ingatlankezelő bérlőváltáskor legfeljebb 10 százalékkal emelheti a kezdeti bérleti díjat a térségben - kerületben, városrészen, településen - jellemző átlagos lakbér fölé. Az elképzelés bírálói szerint ez visszafoghatja a számos régióban egyre súlyosabb lakásínség miatt igen szükséges beruházásokat, ingatlanfejlesztéseket. Végül abban állapodtak meg, hogy a lakbérfék nem vonatkozik az újépítésű vagy teljes körűen korszerűsített lakásokra. Továbbá az új bérlőtől legalább akkora összegű bérleti díjat lehet kérni, mint az előzőtől, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosnak, ingatlankezelőnek nem kell csökkentenie a lakbért, amennyiben az az előző bérlő esetében 10 százaléknál nagyobb mértékben meghaladta a környéket jellemző szintet.

Az SPD kezdeményezésére kidolgozott tervezet másik fő vitatott pontja az volt, hogy az általában kéthavi - rezsi nélküli - lakbérnek megfelelő összegű közvetítői díjat az eddigi gyakorlattal szemben nem a bérlőnek kell megfizetnie, hanem annak a félnek, amely megbízta az ingatlanközvetítőt, ez pedig rendszerint a bérbeadó. Ez az elem a konzervatívok és szakmai szervezetek kifogásai ellenére nem került ki a javaslatból.

A lakbérfék azokon a területeken érvényes, ahol lakáspiaci feszültség alakult ki. A területek kijelöléséről a tartományi kormányok dönthetnek, és egy-egy területen legfeljebb 5 évig érvényesíthetik a szabályt. A szövetségi kormány adatai szerint a mintegy 21 millió bérlakás közül 4,2 millió található olyan régióban, ahol jelentős piaci feszültség alakult ki, vagyis rendkívül gyorsan emelkednek a bérleti díjak és nagy a hiány bérlakásból.

A lakhatási költségek emelkedése a legfontosabb társadalmi problémák közé tartozik Németországban, mert a lakosság nagy többsége nem saját tulajdonú lakásban, hanem bérelt ingatlanban lakik. A szerződésekben rendszerint azt a megoldást alkalmazzák, hogy meghatároznak egy kezdeti díjat, amelyet évente módosítanak a helyi önkormányzat úgynevezett lakbértükre alapján, amely az adott területre, városrészre, kerületre jellemző lakbérszintet mutatja.

A kezdeti díjat jelenleg egyedül a piac szabályozza, és a leginkább felkapott régiókban - főleg nagyvárosokban és egyetemvárosokban - gyakori, hogy az új bérlőnek sokkal többet kell fizetnie, mint amennyit a kiköltöző bérlő fizetett. A lakásbérlők érdekvédelmi szervezete (DMB) adatai szerint ez a különbség például Berlinben és Münchenben 20 százalék, Münsterben 34 százalék, Regensburgban 36 százalék.

Az új lakások száma egyelőre emelkedik. A statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi adatai szerint tavaly a január-szeptemberi időszakban 212 551 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 5,2 százalékos növekedés az egy ével korábbihoz képest. A kiadott engedélyek száma a világgazdasági válság eddigi legnehezebb éve, 2009 óta jelentősen növekedik, a Destatis 2010-ben 5,5 százalékos, 2011-ben 21,7 százalékos, 2012-ben 4,8 százalékos, 2013-ban 12,9 százalékos bővülést regisztrált.