Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Juncker dönti a rekordokat

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Több rekordot is megdöntött Jean-Claude Juncker évértékelő beszéde szerdán az EP ülésén: másfél órás időtartamával minden idők leghosszabb EP-plenáris beszédét mondta el, amelyet szakértők szerint példátlanul sokszor szakított meg egyetértő (jóllehet, nem egyöntetű...) tapsolás. Értékelése középpontjában amúgy a migrációs válság állt, másra szinte alig jutott érdemben ideje.

Jean-Claude Juncker szerdai beszéde konkrét intézkedések tekintetében kevés új elemet tartalmazott ahhoz képest, amit már korábban kiszivárgott előrejelzésekből tudni, vagy várni lehetett. Az általa elmondottakból inkább a mindezeket kiegészítő erőteljes politikai érvelés és hangütés volt sokak számára érdekes, egyesek ezzel is magyarázták a képviselő egy részének gyakori elismerésnyilvánítását.

Ugyancsak ez utóbbira reagáltak a máskor kritikusabb hangot megütő baloldali, liberális és zöld politikusok is, akik a néppárti vélemények mellett többnyire szintén méltató hangon szóltak Juncker beszédéről. Cserébe annál hevesebben szólaltak fel ellene az euroszkeptikus oldalon - úgymond a menekültek többsége gazdasági okokból jön Európába és csak "kitapossa az utat a dzsihaddista harcosok előtt", vélte az olasz 5 Csillag mozgalom egyik EP-képviselője például -, és alapvetően kétkedéssel fogadták az üzenet jó részét a zömében britek által dominált konzervatív frakció részéről is.

Ennyiből a vita - a Juncker-jelentés kapcsán legalábbis - nem is annyira leendő konkrét menekültügyi intézkedések, mint az egész kérdéskör általános elvi megítélése körül zajlott.

Az erőteljesen politikai megközelítést amúgy maga Juncker rögtön beszéde bevezetőjében megelőlegezte, amikor emlékeztetett rá, hogy bizottsági elnöki megbízatásának kezdetén egyértelművé tette, hogy politikai töltetű és érzékenységű bizottságot készül majd vezetni, és ez a szemlélet szerinte ma is áthatja az általa elnökölt brüsszeli testület munkáját - írja a BruxInfo.

Bár az évértékelő formálisan a testület által menedzselt elmúlt 12 hónap fontosabb kihívásairól és eredményeiről, valamint a megoldásra váró feladatokról kellett volna, hogy szóljon, a több mint 12 sűrű oldalt kitevő beszéd nagy része azonban elsősorban a migrációs válságról szólt. Ez a hangsúlyeltolódás még markánsabb volt a szóban elmondott verziónál, amelyben - az idő előre haladtával - már csak rövid utalásokra, vázlatszerű megjegyzésekre futotta a migrációs válságon kívül eső témakörök kapcsán.

Az eddig történtek és a küszöbönálló kihívások számbavételekor a Bizottság elnöke azzal nyitott, hogy megállapította: a feszültségekkel terhes elmúlt 12 hónap szerinte arra utalt, hogy az EU "nincs jó állapotban". "Az Unióban ma kevesebb az európai, az európaiban pedig kevesebb az unió, mint szükséges volna" - sütötte el rögtön beszéde elején első (utóbb sajtójelentésekben rendre visszaidézett) frappáns jellemzését.

Mindezt aztán rögtön le is fordította a szerinte napjaink prioritásának számító migrációs válság kapcsán olyan konkrét intelmekre, mint hogy megítélése szerint kevés a hagyományos európai értelemben vett szolidaritás egyfelől, illetve a vállalt kötelezettségek kapcsán a végrehajtási fegyelem másfelől.

A szolidaritás - ami olvasatában ugyanúgy válogatás nélkül megilletné az Európa kapuin kopogtató tényleges menekülteket, mint az ilyen kopogtatók nyomásának különösen kitett tagországokat - szerinte az európai értékek és történelmi tapasztalatok birtokában kiemelt jelentőséggel bír. Emlékeztetett, hogy "Európa olyan kontinens, ahol szinte mindenki volt már egyszer menekült. Közös történelmünk meghatározó vonása, hogy az évszázadok során európaiak millió menekültek vallási, vagy politikai üldözés, háború, diktatúra vagy elnyomás elől".

Példaként a náci idők menekültjeit ugyanúgy felemlegette, mint a spanyol polgárháború, az 56-os magyar forradalom, vagy a 68-as prágai tavasz üldözöttjeit. Csupán a második világháború mintegy 60 millió európait kényszerített hazája elhagyására, miközben a lengyel történelem hányatottsága mintegy 20 millió lengyelt kényszerített külhoni életre - mutatott ár Juncker, emlékeztetve egyúttal, hogy 1951-ben éppen mindezen történelmi tapasztalatok nyomán született meg a genfi menekültügyi konvenció.

"Nekünk európaiaknak sohasem szabadna elfelejtenünk, miért számít alapvető jognak a menedékhez való jog minden üldözött számára" - húzta alá, amihez képest irrelevánsnak minősítette, hogy honnan érkeznek a bebocsátást kérők. "Nem számít vallás, hit, vagy filozófia, amikor valaki menedékért folyamodik" - jelentette ki, úgy vélve egyúttal, hogy az európaiakból büszkeséget, nem pedig félelmet kellene, hogy kiváltson, ha ma a világ üldözöttjei egyebek között éppen Európában látják a biztonság, a remény és a stabilitás ígéretét.

Annyi bizonyos - tette hozzá -, hogy amíg háború van Szíriában, diktatúra dúl Líbiában, a menekültáradattal is számolni kell. Nincs az a fal, kerítés, akadály, amit a terror elől menekülő nem ugrana át, nincs az a pénz, amit ne teremtene elő, ha a saját és családja életéről van szó - jegyezte meg, úgy vélve, hogy ha Európa helyesli a barbár Iszlám Állam elleni harcot, akkor az e harcok elől menekülők megsegítése elől sem szabad elzárkóznia.

Hasonlóképpen, a Bizottság elnöke a leghatározottabb hangon szorgalmazta a migrációs nyomásnak kitett országok - Görögország, Olaszország és Magyarország - megsegítését. A Bizottság legújabb migrációs javaslatában (idén májushoz képest) megháromszorozott áthelyezési javaslat éppen ennek jegyében kíván mindenekelőtt rajtuk segíteni - mutatott rá, és egyúttal az írott szövegben még nem említett módon szóban erőteljesen kiállt egy ilyen elosztási rendszer kötelező jellege mellett.

Juncker mindezek jegyében is kérte a tagországok belügyminisztereit, hogy amikor jövő hétfőn rendkívüli találkozóra ülnek össze Brüsszelben, mutassanak maximális nyitottságot az új bizottsági javaslat iránt. Különös tekintettel arra, hogy közeleg a tél, és aligha akar bárki a téli hidegben didergő családokat látni a budapesti Keleti pályaudvaron, vagy traischkircheni menekülttábor sátoraiban.

A Bizottság luxembourgi elnöke sietett hangsúlyozni, hogy a migrációs problémát természetesen csomagként kell kezelni, amelynek számos további elengedhetetlen eleme van. Ilyen annak tisztázása, hogy mely országok minősülhetnek "biztonságos országoknak" - a vonatkozó bizottsági listáról ld. anyagunkat -, továbbá, hogy a már befogadott (vagy befogadásra váró) személyeknél haladéktalanul történjenek lépések integrálásukra is, beleértve munkához jutás és saját pénzkereset lehetőségének a biztosítását is.

Értelemszerűen további fontos feladat a külső határok védelmének a megerősítése - itt kilátásba helyezte, hogy a Bizottság az év vége előtt javaslatot készül tenni egy Európai Határ- és Partvédelmi Szolgálat létrehozására. Mindez persze jócskán pénzbe fog kerülni, de - tette hozzá - ez esetben jó befektetésről lenne szó.

Ugyanez volt a vélemény a harmadik országoknak folyósítandó fejlesztési segélyek és támogatások kapcsán is, amelyekről szólva ánevezte, hogy ezek mértéke jelenleg éppen, hogy zsugorodó.

További fontos tényező, hogy teremtsenek egyértelmű, világos és legális utat és lehetőséget az európai menedékkéréshez. Igaz, ez nem segít abban, hogy megszüntessék az elvándorlást kiváltó okokat, viszont kihúzhatják vele a talajt az embercsempészek űzérkedése alól - jegyezte meg.

Összességében - zárta befejezésül még egy hatásos fordulattal Juncker a menekültügynek szentelt mintegy egy órás mondandóját - nem az az igazi Európa, amely visszalöki a menekültek hajóit, felégeti táboraikat, hanem az a müncheni és passaui diák az, aki ételt és ruhákat osztogat a városukba érkező menekülteknek. "Ez az Európa, amelyben élni akarok" - zárta a témakört a Bizottság elnöke.

Akinek a továbbiakban már csak kevés ideje maradt az évértékelő további részére. Kitért Görögországra és a görög válságra, amely kapcsán mindenekelőtt azt emelte ki, hogy megítélése szerint tavasszal Athén valóban az euróból való kiszorulás határán volt, és ha a Bizottság nem állt volna ki ez ellen, akkor talán könnyen be is következhetett volna. "Mellesleg a lehetőség még ma sem múlt el" - tette hozzá.

Egyúttal hitét és reményét fejezte ki, hogy bármi is lesz a szeptember 20-i görögországi választás eredménye, a leendő új görög kormány mindent megtesz majd a vállalások, megállapodások és kötelezettségek maradéktalan végrehajtása érdekében.

Az EU gazdasági helyzetéről szólva úgy vélte, hogy mindaddig nem lehet tartós kilábalásról és új fellendülésről beszélni, amíg Európa nem közelít a teljes foglalkoztatáshoz, ami nehéz "de nem megvalósíthatatlan cél" - mutatott rá. Sürgető feladatnak nevezte az európai monetáris uniós mélyítését, a bankuniónál a közös betétgarancia rendszer kiteljesítését - ez ügyben a Bizottság az év végéig konkrét javaslatot készül tenni -, általában is az európai gazdasági kormányzás erősítését, beleértve idővel egy EU-Kincstár létrehozását is - fejtette ki inkább már csak vázlatosan beszéde e részében a brüsszeli testület elnöke.

Egyúttal nem kis gesztust is tett hallgatósága felé, amikor megjegyezte, hogy az euróövezetben zajló folyamatok jobb demokratikus kontrollja érdekében helyesnek tartja, ha az EP valamilyen formában fokozatosan az "euró parlamentjévé" is válik.

A brit EU-tagsági népszavazás és a brit tagsági feltételekről induló tárgyalás kapcsán leszögezte, hogy a maga részéről mindig is annak híve volt, hogy "tisztességes egyezségre" jussanak a brit kormánnyal. Az ukrán válságról szólva pedig sokat mondó, Moszkvának szóló üzenetként leszögezte, hogy a balkáni, a balti, vagy a lengyelországi tagállami határok "érinthetetlenek"!