Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Szíriáért hajlandó összefogni Amerika és Oroszország

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Egyesült Államok kész együttműködni Oroszországgal és Iránnal a több mint négy és fél éve tartó szíriai polgárháború lezárása érdekében - jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés általános vitáján Barack Obama amerikai elnök. Óriási hiba a szíriai kormánnyal való együttműködés hiánya, mert Bassár el-Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen - jelentette ki hétfőn New Yorkban Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki tíz év után először szólalt fel az ENSZ-közgyűlés általános vitájában.

"Az Egyesült Államok kész együttműködni bármely országgal, beleértve Oroszországot és Iránt" - mondta Barack Obama amerikai elnök az ENSZ közgyűlésén.

"De be kell ismernünk, hogy annyi vérontás, annyi mészárlás után nem lehet visszatérés a háború előtti status quóhoz" - tette hozzá, zsarnoknak nevezve Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Hangoztatta, hogy Szíriában "irányított (hatalmi) átmenetre" van szükség.

Obama a világszervezet fórumán leszögezte, hogy szó sem lehet az olyan "apokaliptikus szekták" megtűréséről, mint amilyen az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, és az Egyesült Államok "nem kér elnézést" azért, hogy a katonai erejét beveti ellene.

Szavai szerint az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók nem a hidegháborúhoz való visszatérés szándékát tükrözik, de szavai szerint a világ nem lehet tétlen, miközben Oroszország büntetlenül sérti meg Ukrajna szuverenitását.

"Ha ez következmények nélkül megtörténik Ukrajnában, akkor ez minden itt egybegyűlt országgal megtörténhet" - fogalmazott Barack Obama.

Az amerikai elnök a nemzetközi rend erejére és a háború megakadályozására vonatkozó példaként emelte ki az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást.

Kiemelte, hogy Oroszország az Egyesült Államok partnere volt a cél elérésében.

Elmondta, hogy szükség esetén kész katonai erőt alkalmazni a globális kihívások megoldása érdekében, de leszögezte, hogy a világot nem vezetheti olyan filozófia, amely szerint "a hatalom alakítja a jogot".

Sürgette, hogy az amerikai kongresszus oldja fel a Kuba elleni embargót.

A világszervezet szónoki emelvényéről elmondott, 43 perces beszédében - többi állam- és kormányfő rendszerint 15 percet kap - Obama most először nem tett említés az izraeli-palesztin konfliktusról.

Putyin: hiba az együttműködés hiánya

Óriási hiba a szíriai kormánnyal való együttműködés elutasítása, mert Bassár el-Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen - jelentette ki hétfőn New Yorkban Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki tíz év után először szólalt fel az ENSZ-közgyűlés általános vitájában.

"Úgy gondoljuk, hogy óriási hiba az együttműködés megtagadása a szíriai kormánnyal, a szíriai kormányerőkkel, amelyek bátran, szemtől szembe harcolnak a terrorral" - mondta.

Az orosz elnök egy szélesebb körű nemzetközi terrorellenes koalíció létrehozását sürgette, amelyben a muszlim országok, köztük a szíriai kormányerők kulcsszerepet játszanak. Ezt a Hitler elleni egykori összefogáshoz hasonlította. Kifejezte meggyőződését, hogy az ENSZ hatalmas potenciállal rendelkezik, amellyel hozzá tud járulni egy új globális konfrontáció megelőzéséhez.

A szíriai helyzet is fontos helyen szerepel Vlagyimir Putyin és Barack Obama elnöknek a nap folyamán később megtartandó tárgyalásán. Obama az ENSZ-ben korábban arról beszélt, hogy kész Oroszországgal és Iránnal is együttműködni a szíriai válság megoldása érdekében, de kizárta annak lehetőségét, hogy az általa zsarnoknak minősített Aszad szerepet kapjon a szíriai "irányított (hatalmi) átmenetben".

Putyin elnök a Közgyűlésben elmondott beszédében hangoztatta, hogy az úgynevezett demokratikus forradalmak nyugati exportja erőszakhoz, szegénységhez és társadalmi katasztrófához vezetett a Közel-Keleten, a hatalmi vákuumot pedig szélsőségesek töltötték ki. Az orosz elnök szerint az ukrajnai válság is egy kívülről irányított "katonai puccs" eredménye, és a NATO-bővítésnek köze van az ukrajnaihoz hasonló geopolitikai krízisek kitöréséhez. Putyin, anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat, bírálta "a dominancia egyetlen központját", amely a hidegháború után jött létre, és amely az ENSZ megkerülésére törekszik.

Ban Ki Mun Szíriát emelte ki a megoldandó válságok közül

Az ENSZ főtitkára arra kérte a világ vezetőit a világszervezet Közgyűlésének általános vitáját megnyitó beszédében, hogy kössenek kompromisszumot egymással a szíriai háború leállítása és az iszlamista szélsőségesek megfékezése érdekében.

Különösen öt ország - Oroszország, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Irán és Törökország - kezében van a megoldás kulcsa, de ha egy részük nem jut kompromisszumra a többivel, akkor hasztalanul várunk változást a háborúban - mondta Ban Ki Mun hétfőn az ENSZ székházában.

A válság a Biztonsági Tanács "diplomáciai bénultsága" miatt csúszott ki az ellenőrzés alól, és a harcot részben "a regionális hatalmak vetélkedése" táplálja - tette hozzá.

A konfliktus lezárásáért elsősorban a szíriai feleket terheli a felelősség, de nem lehet csak Szíriától várni a megoldást. Az ENSZ mindent megtesz a diplomáciai megoldásért, de "itt az ideje, hogy mások, főként a Biztonsági Tanács tagjai és a regionális főszereplők lépést tegyenek előre" - mondta Ban Ki Mun.

A főtitkár az Iszlám Állam, a Boko Haram és az al-Shabaab terrorszervezeteket nevezte "fő fenyegetésnek" a világra nézve, és hangsúlyozta, hogy mindenkinek össze kell fognia e csoportok brutalitása ellen.

Ban Ki Mun beszélt a jemeni válságról is, ahol szerinte "egyik fél sem tartja tiszteletben az emberi életet, de a legnagyobb veszteségeket a légitámadások okozzák". A Szaúd-Arábia vezette szövetség e támadásokkal "lerombolja a városokat, Jemen infrastruktúráját és kulturális örökségét". Ott "mások helyetteseinek a háborúja" folyik - jelentette ki.

A második világháború óta legnagyobb migrációs válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy "veszélyesen kicsik" a kezelésére fordítható források. "A világ humanitárius rendszere még nem hullott darabokra, de repedezik" - jelentette ki, és emlékeztetett arra, hogy az ENSZ csak a felével rendelkezik azon forrásoknak, amelyekre Irak, Dél-Szudán és Jemen népének szüksége van, és Szíria esetében csak a harmada van meg annak, ami kellene - mondta.

Egymilliárd dolláros alapot hoz létre Kína az ENSZ támogatására


Kína egymilliárd dolláros alapot hoz létre az ENSZ támogatására - jelentette be Hszi Csin-ping kínai elnök az ENSZ jubileumi közgyűlésén hétfőn New Yorkban.

A tíz évre szóló "Kína-ENSZ béke és fejlődés alapot" a világszervezet munkájának támogatására hozzák létre - közölte a kínai elnök.

Kína továbbá nyolcezer katonával járul hozzá az ENSZ békefenntartók készenléti erőihez, és az elkövetkező öt évben száz millió dolláros támogatást nyújt az Afrikai Uniónak azzal a céllal, hogy segítse egy afrikai készenléti erő létrehozásában és válságkezelési képességeinek fejlesztésében.

A kínai elnök az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében hangsúlyozta: a második világháború következményeiből tanulnia kell a világnak, hogy a múlt hibái ne ismétlődjenek meg.

Kína sohasem fog hegemóniára törekedni, nem fog terjeszkedni és nem fog létrehozni befolyási övezetet - hangsúlyozta Hszi, és a világ országai közötti egyenlőséget, kölcsönös együttműködését, és egymás területi egységének tiszteletben tartását sürgette. Hozzátette, a szuverén országok belügyeit - hasonlóképpen területi egységüket - tiszteletben kell tartani.

Egységfrontot szorgalmazott az iráni elnök

"Egységfrontot" szorgalmazott a szélsőségesség és az erőszak ellen az iráni államfő hétfőn az ENSZ jubileumi közgyűlésének általános vitája során elhangzott felszólalásában.

Haszán Róháni azt is kijelentette: országa kész segíteni a szíriai és jemeni demokrácia megteremtését.

A múlt heti mekkai tragédia miatt Róháni bírálta a szaúdi hatóságok "hozzá nem értését". A zarándoklaton szaúdi közlés szerint 769 embert tapostak halálra, a az áldozatok között 226 iráni állampolgár volt. Más források szerint a halottak száma meghaladta az ezret.