Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Bevándorlás - Ismét sok ezer embert vitt az utcára a Pegida mozgalom

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Németországban a menekülthullám hatására ismét sok ezer embert mozgat meg az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom, amelynek hétfő esti drezdai tüntetésén független becslés szerint csaknem 10 ezren vettek részt.

A szokásos hétfő esti Pegida-felvonulás hónapokig egyre kevesebb embert vonzott Szászország tartomány fővárosában, de a menekülthullám felerősödésével ismét ezreket mozgat meg az idegen-, bevándorlás-, menekült- és muzulmánellenes mozgalom.

A rendőrség a "számháborút" elkerülendő nem közöl becslést a Pegida-rendezvények résztvevőinek számáról, de a drezdai műszaki egyetem (TUD) diákjainak egy csoportja videófelvételek elemzése alapján valamennyi demonstrációról készít létszámbecslést. Szerintük nagyjából kilencezren lehettek a hétfő esti megmozduláson, ami jelentős növekedés az előző, egy héttel korábbi tüntetés 7100-7500 körüli létszámához képest.

A Pegida saját becslése szerint 20 ezren vettek részt az 1989-es tömegtüntetések mintájára szervezett, úgynevezett hétfő esti sétán.

Több hét után ismét ellendemonstráció is volt, azon néhány száz ember jelent meg. A két rendezvény nagyobb rendbontás nélkül ért véget.

A Pegida tüntetésének szónokai a német kormány és az Európai Unió menekültpolitikáját, valamint a Németországba érkező menedékkérőket bírálták, és követelték egyebek között a német határok lezárását. Felszólalt a Pegida legismertebb társalapítója, Lutz Bachmann is, aki ellen a drezdai ügyészség a napokban vádat emelt uszítás miatt.

A mozgalom egyik vezető alakjaként számon tartott Götz Kubitschek polgári engedetlenségre szólította fel Szászország lakosságát, azt mondta, hogy a polgároknak blokád alá kell venniük a határátkelőket és a menedékkérők szállásait - számolt be kedden hírportálján a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság.

A Pegida tavaly októberben alakult Drezdában. Néhány hónap után egy mérsékeltebb irányzat kivált a mozgalomból. Az állampolgári ismeretek terjesztésével foglalkozó német állami intézmény, a Politikai Képzés Szövetségi Központja (bpb) szászországi szervezetének (SLpB) vezetője, Frank Richter az MDR hétfő késő esti híradójában azt mondta, hogy a mozgalom a szakadás után radikalizálódott, de hívei között nemcsak szélsőjobboldaliak vannak, hanem sok "megtévesztett" ember is.

Frank Richter szerint akkor lehet kifogni a szelet a szélsőségesek vitorlájából, ha a döntéshozók, politikusok offenzív, "proaktív" hozzáállással közelítik meg a menekültválságból fakadó problémákat, és gondoskodnak arról, hogy rendezetté váljon a menedékkérők beáramlása, mert az most olyan szorongató érzést kelt sokakban, mint egy veszélyes természeti jelenség, amelyet nem lehet uralni. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy Németország minden körülmények között eleget tesz humanitárius kötelezettségeinek, a menedékjogot pedig nem lehet megkérdőjelezni, és a törvényeket be kell tartania mindenkinek mindenhol, így az interneten is.

Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A szászországi nagyvárosban az MDR szerint nagyjából 700-an vettek részt a Legida megmozdulásán, amely ellen a No Legida nevű kezdeményezés felhívására ellentüntetést is tartottak. A két csoportot több száz rendőr tartotta távol egymástól.

Az ellentüntetésen részt vett a Zöldek egyik társelnöke, Cem Özdemir is, aki szerint a Legida nem a lakosság félelmeit juttatja kifejezésre, hanem "ellenségnek nyilvánít egy egész népcsoportot".

Ennek semmi köze az őszinte, nyílt vita iránti igényhez, hanem csupán rasszizmus, "a rasszizmus ellen pedig harcolunk" - mondta a szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag) ellenzékben lévő párt vezetője.

A Pegida és társszervezetei főleg a volt NDK területén fekvő Szászországban erősek. A jelenséget társadalomtudósok egyebek között azzal hozzák összefüggésbe, hogy a térségben Drezda második világháborús bombázásának emléke nyomán jellemző a németekről mint áldozatokról való gondolkodás. Azt is kimutatták, hogy az idegenellenesség Németországban azokban a régiókban a legerősebb, ahol a legkevesebb bevándorló él, így mindenekelőtt a volt NDK területén, ahol az ország nyugati vidékeihez képest elenyésző a bevándorlók aránya a lakosságban.