Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Andrzej Duda: közös fellépéssel nyerésre állnának a visegrádi országok

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Rossz dolog volt, hogy a menekültkvóták kérdésében a visegrádi országcsoport nem egyhangúlag szavazott, viszont kiderült az is, közös fellépéssel nyerni is tudnának, s érveikről másokat is meggyőzhetnének - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök abban az exkluzív interjúban, amelyet Varsóban adott az MTI-nek a visegrádi négyek államfőinek csütörtöki balatonfüredi csúcstalálkozója előtt.

A vezető lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság jelöltjeként májusban megválasztott lengyel elnöknek ez lesz egyúttal az első hivatalos magyarországi útja is.

Az államfő újólag megerősítette, hogy dinamizálni szeretné a visegrádi együttműködést. "Ez irányban teszek is egyértelmű és határozott lépéseket" - jelentette ki. Leszögezte, hogy az októberben esedékes lengyel parlamenti választások eredményétől függetlenül együtt akar működni a leendő kormánnyal "a térség összes országa számára előnyös megoldások kidolgozásában". Ezeknek az országoknak "közös témákat kell keresniük, s áthidalni azokat, melyekben esetleg nincs egyetértés köztük" - tette hozzá.

"Történelmünk közös" - utalt az 1989 előtti kommunista korszakra - "mindnyájan emlékszünk a szuverenitás akkori hiányára. Így a szuverenitás, a szabadság számunkra ma is érzékeny téma, s függetleníteni kell magunkat azoktól, akik nyomást gyakorolnának ránk. Önállósulás, de együttműködés" - állapította meg.

Az államfő ezzel az uniós belügyminiszterek szeptemberi csúcstalálkozójára utalt, melynek során Lengyelország - a többi visegrádi országtól eltérően - az Európai Bizottság menekültelosztási terve mellett szavazott: "Egyfelől igen rossz volt, hogy a visegrádiak nem egyhangúlag szavaztak. Ez az érem egyik oldala. Másfelől nyilvánvaló lett: nyerhettünk volna, ha együtt tudunk fellépni". Rámutatott: hogy a szavazást megelőző vitában a térség államainak sok mindenben igazuk volt, s lehetett volna az uniós csúcson is elfogadható megállapodásra jutni, mely "számukra nagyon konkrét előnyökkel járt volna".

Duda bírálta a megszavazott menekültelosztási tervet. "Úgy gondoltam, hogy az Európába megérkezett, a segítségre valóban rászoruló több százezer menekültnek nyújtott azonnali segítségről lesz szó" - mondta. "Most nem értem" - folytatta -, hogy "mi értelme van egy olyan megállapodásnak, mely nem azonnali, hanem 2016-tól esedékes befogadásról szól" - utalt arra, hogy a menekültkvótákat csak a jövő év elejétől, és két év alatt érvényesítenék.

"Az erős Európa gyengének és tanácstalannak bizonyult" - értékelte Duda a migrációs válság eddigi kezelését. A kérdést szerinte nem Európában kell megoldani, hanem a válság forrásánál, segítve a közel-keleti menekülttáborokat, mindent megtéve a háborútól szenvedő országok helyzetének javítására.

A térség államait összekötő érdekekről szólva Duda többek között a biztonság kérdését emelte ki, ezen belül a NATO erősebb térségbeli jelenlétére vonatkozó lengyel igényeket. "Szeretném, hogy a NATO-jelenlét itt aktívabb legyen, alkalmazkodjék a változó geopolitikai helyzethez" - mondta.

Hangsúlyozta a regionális gazdasági együttműködés fontosságát is. "Az uniós fórumon éppen a gazdasági kérdésekben, főként az energetikában és az infrastrukturális fejlesztésekben együtt kellene küzdenünk érdekeinkért. A térségben a valódi infrastrukturális integrációba kell befektetni, minél jobban kihasználva az uniós alapokat" - mondta. Kiemelte a Via Carpatia elnevezésű, a Balti-tengert az Égei- és a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési, valamint az észak-déli energetikai folyosó létrehozásának szükségességét. Másfelől határozottan tiltakozott az Északi Áramlat 2 gázvezeték terve ellen, amely az orosz Gazprom és több nyugat-európai cég közös projektje. Ebben Duda a szlovák elnök, Andrej Kiska támogatását élvezi. "Mindent meg kell tenni, hogy a vezeték ne jöjjön létre. Akinek bármilyen csekély mértékben ismeri a geopolitikai helyzetet, tudja, hogy nem egy tisztán gazdasági vállalkozás ez, óriási a politikai súlya" - mondta.

Kitért a délkelet- és közép-európai országok intenzívebb együttműködésére is. A Balti-, az Adriai-, valamint a Fekete-tenger menti államok tengelye (ABC) közösen koordinálhatná a gazdasági és az infrastrukturális projekteket - mondta. Aláhúzta: "Nem vagyok híve a visegrádi csoport bővítésének, megváltoztatásának, de úgy látom, hogy különféle formátumokban tárgyalhatunk" - mondta. Arra a kérdésre reagálva, hogy az ABC-tengelyben milyen szerep jutna Magyarországnak, a lengyel államfő elmondta: "Jelentős. Elég rápillantani a térképre. Hiszen Magyarország Kelet-Közép-Európa szíve."

A térségbeli államfőkkel fennálló, beiktatása utáni kapcsolatokat tudakoló kérdésre válaszolva, Andrzej Duda utalt az Áder Jánossal tartott találkozójára az ENSZ-közgyűlés múlt heti New York-i ülésszaka idején. Példaként említette azokat a nagyon jó kapcsolatokat, melyeket a térségben a 2005-2010 közötti lengyel elnök, Lech Kaczynski ápolt. "Tessék megnézni - néha nagyon eltérő nézeteket valló politikusokkal barátkozott: Václav Klaus cseh elnökkel és Miheil Szaakasvili grúz államfővel is". Szerinte Kaczynski mindig a regionális szövetséget erősítő közös témákat, célokat kereste.

Bizakodva nyilatkozott a lengyel politikai vezetők és a magyar kormányfő közötti intenzívebb együttműködés lehetőségéről is. Úgy értékelte: Orbán Viktor "felismerte, hogy jelenleg Európában vezetési válság van, ezért arra törekszik, hogy megmutassa, ő a nehéz idők vezetője". "Sok témát hasonlóan látunk, bár vannak területek, ahol eltérünk. De mindig őszintén és nyíltan fogunk beszélni, két olyan állam vezetőjeként, amelyeket több dolog köt össze, mint ami elválaszt. "Fontos, hogy az európai vezetést a baráti országok együttműködése révén építsük, mert akkor sikeresebb lesz" - szögezte le Andrzej Duda.