Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Súlyos merényletet követtek el a török fővárosban - összefoglaló

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Súlyos merényletet követtek el szombat délelőtt a török fővárosban: két robbantás 86 ember életét oltotta ki, 186-an pedig megsebesültek. A török külügyminisztérium nem tud külföldi áldozatokról.

Helyi idő szerint tíz óra után, pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant fel Ankara belvárosában, ahol emberek százai gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között kiújult erőszak leállítására szólítson fel. 

A televíziós beszámolók tanúsága szerint emberek százai voltak a közelben. A felvételeken látszik, hogy a mentők mellett a tüntetésre összegyűlt emberek próbáltak segíteni a vérző sebesültek ellátásában. Az elszabadult indulatokat jól jellemzi, hogy a rendőrök a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a merénylet helyszíne felé közeledő, feldühödött embereket.

A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett, de Ahmet Davutoglu miniszterelnök bejelentette: erős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy két öngyilkos merénylő követte el a robbantást. A kormányfő azt is mondta, hogy a "potenciális gyanúsítottak" az Iszlám Állam, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezet, valamint a szíriai rezsimmel is kapcsolatban lévő - szélsőbaloldalinak nevezett - török csoport, a Forradalmi Népfelszabadító Párt-Front (DHKP-C) soraiban vannak.

A merénylet három héttel az előre hozott parlamenti választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben áll azóta, hogy "összehangolt háborút" indított júliusban a terrorizmus ellen, azaz nemcsak a délkelet-törökországi régióban folytat fegyveres műveletet, hanem csapásokat mér az Iszlám Állam szíriai állásaira és a PKK észak-iraki bázisaira.

Recep Tayyip Erdogan török államfő az ország egysége és békéje ellen intézett terrortámadásnak bélyegezte és mélyen elítélte a merényletet. Erdogan szolidaritásra és elszántságra szólította fel honfitársait, és azt ígérte, hogy a lehető leggyorsabban felkutatják és bíróság elé állítják az elkövetőket.

"Bármiben gyökerezzen, bármi legyen az oka, célja vagy neve, elítélünk minden terrorcselekedetet és minden terrorista szervezetet, egyesülnünk kell, hogy szembeszálljunk vele" - hangoztatta a török államfő, aki "felelős viselkedésre" és a terrorizmus elleni állásfoglalásra kért minden török állampolgárt.

Erdogan megszakította isztambuli látogatását és visszaindult a fővárosba a merénylet hírére. Hasonlóképpen tettek az ellenzéki pártok vidéken kampányoló vezetői, Ahmet Davutoglu török miniszterelnök pedig lemondta a következő három napra tervezett programjait és rendkívüli tanácskozást tartott minisztereivel, illetve a biztonsági szolgálatok vezetőivel. A török kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.

Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) vezetője rettenetes mészárlásnak és barbár támadásnak nevezte a merényletet, és párhuzamot vont közötte és a HDP júniusi diyarbakiri választási gyűlésén, illetve a Suruc városban júliusban elkövetett terrortámadás között. A HDP úgy hiszi, alapvetően ellene irányult az ankarai merénylet, mert a pokolgépek az ő menetoszlopuknál robbantak fel.

Selami Altinok belügyminiszter az állam, a demokrácia és a török nép ellen irányuló támadásnak minősítette a kettős robbantást. Leszögezte, hogy a biztonsági erők részéről nem volt "hanyagság", nem ez vezetett Törökország közelmúltbeli történelmének legvéresebb merényletéhez.

Kiss Gábor ankarai magyar nagykövet az M1 aktuális csatorna híradójában telefonon szombat este elmondta, hogy fokozott rendőri készültség van a török fővárosban, a készenléti rendőrség embereit is kivezényelték, rohamrendőrök és vízágyúk is vannak az utcákon. A Törökországban tartózkodó magyar turistáknak a nagykövet azt ajánlotta, lépjenek kapcsolatba az isztambuli főkonzulátussal vagy az ankarai magyar nagykövetséggel. Ajánlatos kerülni a tömegeseményeket, bevásárlóközpontokat is - tette hozzá.

A világ vezető politikusai, köztük Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök sorra elítélték az ankarai merényletet. A washingtoni Fehér Ház különösen súlyosnak nevezte, hogy egy békemenetre gyülekező tömegben robbantottak a tettesek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a török államfőnek küldött részvéttáviratában megerősítette, hogy Oroszország kész a török hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben.

Részvétét fejezte ki Recep Tayyip Erdogan török államfőnek Áder János köztársasági elnök. Levelében megerősítette, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja és határozottan elítéli a terrorizmust, annak minden formáját és megjelenését. Hangsúlyozta: a terror elleni harcát folytató baráti török nép a továbbiakban is számíthat Magyarország elkötelezettségére és támogatására.

A magyar kormány is őszinte részvétét fejezte ki az ankarai terrortámadásban elhunytak családtagjainak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta: a magyar kormány a terrorizmus minden formáját elítéli. "Az ilyen tragikus események is alátámasztják annak a szükségességét, hogy növeljük a terrorizmus elleni közös erőfeszítéseinket" - mutatott rá a tárca.