Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az Obama utáni időkre készülnek az amerikai demokraták

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Először lépnek ki együtt a tévékamerák és a reflektorok kereszttüzébe Las Vegasban helyi idő szerint kedd este az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsai, ami a nyilvános összecsapásaik sorozatának nyitánya mellett egyfajta félhivatalos kezdete lesz az Obama utáni korszaknak is.

Ennek a váltásnak mindenképp meg kell indulnia annak ellenére is, hogy a jelenlegi elnök 2017 január még végig hivatalban marad. Annak dacára is, hogy Barack Obama büszke a teljesítményére és a CBS televízió 60 Minutes című műsorában vasárnap habozás nélkül igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy szerinte újraválasztanák-e, ha 2016-ban is versenybe szállhatna a Fehér Házért. Az amerikai alkotmány értelmében ugyanis egy személy legfeljebb két egymást követő ciklust tölthet el az elnöki tisztségben.

A The New York Times szerint az utódlásért folytatott küzdelemben a riválisoknak, elsősorban a legnagyobb támogatottságot élvező Hillary Clinton volt külügyminiszternek és az önmagát "demokratikus szocialistának" aposztrofáló Bernie Sanders vermonti szenátornak színt kell majd vallania arról, hogy mit kíván megőrizni az obamai örökségből és mit akar megtagadni belőle.

A demokrata aspiránsok első televíziós összecsapására meghívót kapott a vetélkedés jelenlegi szakaszában a "futottak még"-kategóriából kiemelkedni képtelen Martin O'Malley volt marylandi kormányzó, Jim Webb volt virginiai szenátor és Lincoln Chafee, Rhode Island állam volt szövetségi szenátora és kormányzója is.

"Az első előválasztási vitán új realitás válik majd világossá: az, hogy ez már nem Barack Obama pártja többé" - írta hétfőn a New Yorki-i napilap.

A demokrata előválasztási küzdelmek logikáját követve a vetélytársak a hivatalos jelölti cím elnyeréséig várhatóan a baloldali populizmus irányába mozdulnak el a szakszervezetek, a kisebbségek, a fiatalok és az amerikai szóhasználatban "liberálisként" emlegetett progresszív értelmiség megnyerése felé. A középre rendszerint a párton belüli küzdelem eldőlése után lendül vissza az inga.

Várakozások szerint a demokrata jelöltek vitasorozatának részvevői el fogják ismerni, hogy Obamának komoly érdemei vannak a 2008-as recesszióból való kilábalásban, ám várhatóan azt is hangsúlyozni fogják majd, hogy a fellendülésből az amerikaiak többsége, a középosztály keveset érzett meg.

Az antikapitalista nézeteket hirdető Sanders már évek óta ezen az úton halad. Az ő jó szereplése - a CBS televízió legfrissebb felmérése szerint 27 százalékon áll a második helyen, mindössze 19 ponttal lemaradva Clintontól - a republikánus listavezető Donald Trumpé mellett a mostani amerikai elnökválasztási küzdelem egyik nagy meglepetése. A 15 dolláros minimálbérért, széndioxid-kibocsátási adóért és az ellenőrizhetetlen eredetű és korlátlan nagyságú összegeket a választási küzdelembe becsatornázó politikai szuper akcióbizottságok (super PAC-ek) felszámolásáért kiálló Sanders nagygyűlésein tízezrek jelennek meg, kampányára százezrek adakoznak.

Ha csak az utóbbi hónapokban, de megkezdte az Obamáról való egyre határozottabb leválást a csökkenő népszerűségű Clinton is, aki 2013 elejéig tárcavezető volt a jelenlegi elnök kabinetjében. A The Washington Post összesítése szerint az exkülügyminiszter egyebek között ellenzi a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek kidolgozásában a külügyi tárca is fontos szerepet vállalt és nem akarja megépíttetni a környezetvédők által ellenzett Keystone XL kanadai-amerikai nyersolaj-vezetéket. Obama fellépését az illegális bevándorlók kitoloncoltatásának ügyében túlságosan keménynek, a fegyverhez jutás megszigorításának kérdésében pedig erélytelennek tartja.

Szíriában - orosz beleegyezéssel létrehozandó - részleges légtérzár létrehozását sürgeti és több tízezer szíriai befogadását.

A szerencsejáték nevadai fellegvárában lezajló keddi fő műsoridős előválasztási összecsapásban elméletileg egyetlen pályázónak esne csak nagyon nehezére elhatárolódni Barack Obamától: Joe Biden hivatalban lévő alelnöknek, aki azonban nem döntötte még el, beszáll-e a hivatalos elnökjelöltségért folytatott küzdelembe.

Mivel a pártján belül így is a harmadik legerősebb támogatottságot tudhatja maga mögött, a vitát megrendező CNN közölte vele: akkor is helye lehet a műsorban, ha csak kedden jelenti be hivatalosan az indulását. Biden azonban kivár. Az alelnök, akit az őt ismerők egyébként rendkívül őszinte emberként ismernek, a fia halála miatt érzett fájdalomra hivatkozik, hogy nem tud teljes erőbedobással részt venni a politikában.

A késlekedés mögött azonban elemzők taktikai okokat is felfedezni vélnek. Az alelnök számára hasznos lehet minél tovább elhúzni annak mérlegelését, hogy mennyire ássák alá Clinton esélyeit a hivatalos elnökjelöltség elnyerésére azok a viták, amelyek akörül robbantak ki, hogy külügyminiszterként a biztonságos hivatalos levelezési rendszer helyett a saját e-mail-szerverét használta. Érdemes lehet látnia, hogy hova vezet az amerikai diplomácia vezetőjének október 22-i képviselőházi meghallgatása a bengázi amerikai képviselet ellen 2012-ben elkövetett támadás ügyében indított - és egyre több jel szerint erősen átpolitizált - bizottsági vizsgálat keretében.

Úgy tűnik, Biden számára, aki 1988-ban és 2008-ban is megpróbálkozott a hivatalos demokrata elnökjelöltség megszerzésével, november eleje lehet az utolsó határidő, ameddig döntenie kell ambíciójáról. Alabamában ugyanis november 6-án, Arkansas-ban 9-én, Michiganben 17-én, Floridában pedig a hónap végén zárják majd le az előválasztási küzdelemben megmérkőzni jelentkező politikusok listáját.