Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Menedékkérők százai esnek ki teljesen az osztrák ellátórendszerből

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A polgárháború elől menekülő szíriaiak arra számítanak, hogy a kockázatos tengeri átkelés és a számos országon keresztül való átjutás után Ausztriában alapvető ellátás, menedék és tisztességes bánásmód várja őket, és a többségüknek ebben igaza is van, vannak azonban olyanok, akik végül teljesen kiesnek az ellátórendszerből - olvasható a Reuters friss összeállításában.

A brit hírügynökségnek többen arról panaszkodtak, nagy rajtuk a nyomás a hatóságok részéből, hogy költözzenek át egy szlovákiai menekülttáborba, és ha ezt elutasítják - vagy csak lekésik az oda tartó buszt -, akkor végül az utcán köthetnek ki.

Az osztrák hatóságok tagadják, hogy Szlovákiába kényszerítenék a menedékkérőket, azonban hangsúlyozzák, az országba érkezők nem választhatják meg, hol szállásolják el őket, amíg elbírálják kérelmüket.

Az ausztriai befogadóközpontok nehezen tudnak megbirkózni az Európát sújtó, eddig példátlan menekültáradattal, a szálláshelyek rendkívül túlzsúfoltak. Szíriai menekültek beszámolói szerint a helyzetet a nyelvi akadályok és a félreértések is tovább nehezítik.

Az ország legnagyobb menekülttábora, a fővárostól mintegy 20 kilométerre délre fekvő traiskircheni létesítmény nyáron annyira túlzsúfolttá vált, hogy mintegy kétezer embernek a szabadban kellett aludnia.

A kormány július végén végül megállapodott Szlovákiával, hogy hat hónapra a szlovák-magyar határon fekvő Bősön (Gabcikovo) helyeznek el ötszáz, eddig Ausztriában tartózkodó bevándorlót egy újra megnyitandó befogadóhelyen.

A menekültek áthelyezése azonban nem megy mindig zökkenőmentesen. A 27 éves Omár azt mondta, nem tudta, hogy fel kellene szállnia a Szlovákiába tartó buszra, és mivel ezt elmulasztotta, hajléktalanná vált, és pénz, illetve orvosi ellátás nélkül maradt.

A Szíriából érkezett szakács az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon augusztus 20-án érte el az osztrák határt, majd innen Traiskirchenbe szállították, ahol egy hónapot töltött egy sátorban.

Werner Faymann osztrák kancellár korábban elismerte, hogy hiányosságok vannak a menekültügyi rendszerben, és ígéretet tett rá, hogy a hatóságok a téli időjárásnak megfelelő szálláshelyet fognak biztosítani a menedékkérők számára.

A kényelmetlenségek ellenére Omár már kezdte megszokni a tábort, amikor október 3-án arról tájékoztatták, hogy fel kellett volna szállnia egy buszra, amely aznap délután indult Bősre. Mivel ő ezt nem tette meg, azonnali hatállyal kiutasították a táborból, még a ruháiért sem mehetett vissza. "Ugyanazok a ruhák vannak rajtam napok óta" - mondta a szíriai férfi egy kebabárusnál Traiskirchenben.

Heteken át ellátás nélkül maradt Ferejdun Farúk Szahin is, miután kiutasították a menekülttáborból, mert nem volt hajlandó Szlovákiába menni. A 37 éves szíriai gyógyszerész családja mindeközben a táborban maradhatott.

Az osztrák Diakonie segélyszervezet szerint nem elszigetelt esetekről van szó, a csoport szóvivője hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben havonta mintegy kétszáz olyan menekültet regisztráltak, akik hasonló okokból kiestek az "alapvető ellátási rendszerből".

Ezek az emberek nagyjából 56 ezer társukkal ellentétben többé nem részesülnek a szállást, egészségbiztosítást, élelmiszert és havi 40 euró zsebpénzt magában foglaló alapellátásából.

A belügyminisztérium közölte, tisztában van a problémával, a tárca szóvivője azonban nem árulta el, hogy hány ember esett ki így az ellátórendszerből. Az illetékes azt mondta, hogy a Bősre való átszállítás önkéntes alapon működik, viszont hozzátette, hogy amennyiben a menedékkérők nem hajlandók felszállni a számukra kijelölt szálláshelyre induló buszra, akkor elveszítik a jogot az alapvető ellátásra, legalább egy időre.

"Természetesen mindenkinek joga van menedékre, azt azonban senki nem választhatja meg, hogy melyik létesítménybe kerüljön" - emelte ki Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter korábban.

A traiskircheni menekülttáborban nem sok migráns érti a németül írott dokumentumokat, a tolmácsok azonban kevesen vannak ahhoz, hogy mindenkit teljes körűen tájékoztathassanak, s így gyakoriak a félreértések.

Bár a Bősre történő áttelepítés ideiglenes alapon működik, a menekültek egy jelentős része attól fél, hogy onnan már nem fognak tudni visszajutni Ausztriába. Sokan attól is tartanak, hogy ott ellenségesen állnának hozzájuk. "Nem ismerem Szlovákiát. Láttam egy videót, amelynek tanúsága szerint a szlovák nép nem akar menekülteket" - közölte Omár. Hozzátette, senki nem szólt neki előre, hogy megszűnnek a juttatások, ha nem száll fel a buszra.

Később a Reuters újból megkereste a szíriai szakácsot, aki akkor már Bécsben tartózkodott, ahol egy hálózsákban töltötte az éjszakákat felváltva egy önkéntes befogadónál, illetve egy templomban.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ausztriai szóvivője szerint az áthelyezéseknek önkéntes alapon kellene történnie, nem pedig úgy, hogy ha valaki nem akar menni, akkor rögtön kiesik az ellátórendszerből.

Ausztriából az utóbbi hónapban tízezrek mentek tovább zökkenőmentesen a kontinensre érkező menekültek legfőbb célpontjának számító Németországba. Bécs ennek ellenére arra számít, hogy akár a 85 ezret is elérheti a menedékkérők száma idén az országban. A Reuters megjegyezte, ez azt jelenti, hogy a lakosság arányában annyi menedékkérő érkezhet Ausztriába, mint Németországba.