Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Királyi pompával várja London a kínai elnököt és fontmilliárdjait

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Királyi pompával várja London Hszi Csin-ping kínai elnököt, akinek hivatalosan kedden kezdődő állami látogatásán várhatóan többmilliárd font értékű beruházási szerződéscsomagot ír alá a két ország.

A kínai államfő II. Erzsébet királynő vendégeként tölt el négy napot Londonban, és hitvesével együtt a brit királyi család első számú londoni rezidenciáján, a Buckingham-palotában lakik majd.

Az elnöki házaspár a brit uralkodóval és férjével, Fülöp edinburghi herceggel - jó idő esetén nyitott hintón - hajtat végig kedden az Admiralitás és a palota között húzódó, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárúton, amelyet már napok óta brit és kínai lobogók erdeje díszít.

Hszi Csin-pinget az a rendkívüli megtiszteltetés is éri, hogy a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban mondhat beszédet a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai előtt.

Õ az első kínai elnök, aki itt szólalhat fel, és más külföldi vezetők is nagyon ritkán részesülnek e kivételes lehetőségben. Legutóbb Barack Obama amerikai elnök mondott beszédet a Westminster Hallban 2011-ben.

A királyi külsőségek közepette megszervezett fogadtatás nem véletlen, hiszen Nagy-Britannia szinte példátlan befektetésvonzó diplomáciai-pénzügyi offenzívát indított Kínában.

George Osborne brit pénzügyminiszter például, aki a múlt hónap végén Pekingben járt, kínai beruházókat kért fel arra, hogy induljanak a tervezett szupergyors angliai vasúthálózat beruházási pályázatain. Osborne kínai látogatásán hirdette meg hivatalosan a pályáztatási folyamatot, arra biztatva a kínai vállalatokat, hogy pályázzanak a programhoz kapcsolódó hét, összesen 11,8 milliárd font (ötezer milliárd forint) értékű beruházási szerződésre.

A nagysebességű vasúti hálózat Londont kötné össze az észak-angliai nagyvárosokkal.

London emellett többmilliárdos hitelgaranciát vállalt egy kínai részvételű atomerőmű-építési beruházásra, kilátásba helyezve azt is, hogy a további hasonló nagy-britanniai beruházások kínai tervezésű nukleáris technológiával valósulhatnak meg.

Az állami garanciavállalás egyelőre 2 milliárd fontig (860 milliárd forintig) terjed, de a brit kormány az Európai Unió korábbi hozzájárulása alapján akár 16 milliárd fontig is kiterjesztheti a hitelgaranciát.

A garanciavállalás a délnyugat-angliai Hinkley Point nukleáris létesítmény vitatott és többévi késésben lévő, összesen csaknem 25 milliárd fontos bővítési beruházását hivatott segíteni. A tulajdonos francia EDF energiaipari csoport egy 3200 megawattos egységet épít, amelyben két reaktor lesz. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termeli majd meg.

A kínai atomenergia-ipar nagy-britanniai térhódítását egybehangzó londoni sajtójelentések szerint komoly aggodalommal szemlélik a brit elhárító szolgálatok, amelyek állítólag figyelmeztették a brit kormányt arra, hogy a brit nukleáris létesítményekbe telepítendő kínai technológia "trójai falónak" bizonyulhat, és példátlan lehetőséget teremthet Kínának a kiberkémkedésre.

A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap hétfői értesülése szerint a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ ellenőrzi majd a brit atomerőművekbe beépített kínai informatikai rendszerek működését.

David Cameron brit miniszterelnök azonban elvetette ezeket az aggályokat, és kijelentette, hogy a brit-kínai kapcsolatok "aranykora" veszi kezdetét Hszi Csin-ping londoni látogatásával.

E látogatás idején jelentik be várhatóan azt is, hogy Kína Londonban bocsát ki először hazai valutában, vagyis renminbiben denominált, külföldön forgalmazott szuverén adósságot.

Banki források szerint az indító tranzakció célja mindenekelőtt nem a pénzszerzés, hanem az első külföldi renminbi-adósságpiac megteremtése, amelynek helyszínéül Peking a londoni City pénzügyi központját választotta.

Kína szeretné a renminbit nemzetközi valutává tenni, és elérni, hogy a renminbi ne csupán fizető-, hanem befektetési eszköz is legyen, ami lehetővé tenné a kínai kormánynak és a vállalatoknak az akadálytalan hozzáférést a külföldi tőkepiacokhoz.