Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Gyenge a társadalmi igazságosság az EU-ban

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Továbbra is gyenge a társadalmi igazságosság az Európai Unió tagállamaiban, Magyarországon pedig kismértékű javulás mellett is súlyos a helyzet - mutatta ki a német Bertelsmann Alapítvány kedden ismertetett nemzetközi összehasonlító vizsgálata.

A tekintélyes közhasznú alapítvány az úgynevezett Társadalmi Igazságossági Index (Social Justice Index - SJI) alakulását vizsgáló elemzésében hasonló megállapításokra jutott, mint a legutóbbi, egy évvel ezelőtti kutatás során. Kimutatta, hogy a huszonnyolcak ugyan értek el eredményeket a gazdaság stabilizálásában, de a társadalmi igazságosság a legtöbb tagállamban alacsony szintű.

Továbbra is meghatározó trend az északi és a déli tagállamok közötti különbség és a generációk közötti egyenlőtlenség növekedése. Ezt mutatja egyebek között, hogy az SJI értéke alapján összeállított rangsor élén a rendszeres vizsgálatok kezdete, 2008 óta észak-európai tagországok (Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia) állnak, a dél-európai tagállamok pedig csaknem kivétel nélkül a rangsor alsó harmadában foglalnak helyet, és míg a szegénység és társadalmi kirekesztés által fenyegetett 18 éven aluliak aránya 26,4 százalékról 27,9 százalékra emelkedett az EU-ban a vizsgált időszakban, a lakosság 65 évesnél idősebb rétegében ez az arány 24,4 százalékról 17,8 százalékra csökkent.

A 2008-ban elmélyült gazdasági válság és az euróövezeti államadósság-válság első számú vesztesei a gyerekek és a fiatalok - hangsúlyozta az alapítvány az új kutatást bemutató sajtóközleményében, rámutatva, hogy 26 millió 18 év alatti uniós állampolgárt fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés.

Ugyanakkor az adatok azt is jelzik, hogy az utóbbi évekkel ellentétben nem romlott, hanem kismértékben javult a helyzet; a veszélyeztetett gyerekek és fiatalok aránya tavaly 28 százalékos volt, innen csökkent 27,9 százalékra.

Az SJI valamennyi uniós tagországot átfogóan jellemző átlagértéke is javult némileg, a 2014-ben mért 5,58-ról 6,63-ra emelkedett, ami azonban még messze elmarad a 2008-ban mért 6,05-től.

A felmérésben hat dimenzió - szegénység, oktatás-képzés, munkaerőpiaci helyzet, egészségi állapot, nemzedékek közötti igazságosság és a diszkrimináció-mentesség - mentén, összesen 35 kritérium alapján vizsgálják a társadalmi igazságosságot. Ennek alapján képzik az SJI-t.

Az index értéke alapján összeállított rangsort Svédország vezeti, ahol a mutató értéke a 2008-as 7,53-ról 2011-re 7,34-re gyengült, majd 2014-re visszakapaszkodott 7,48-ra, az új mérés alapján pedig ismét gyengült, így 7,23 ponton áll. A második Dánia 7,10-es SJI-vel, a harmadik Finnország 7,02-vel.

A kelet-közép-európai, kelet-európai térségből továbbra is Csehország szerepel a legjobban, ezúttal is az 5. helyre került, 6,68 ponttal. Az index értéke alapján uniós összevetésben erős a társadalmi igazságosság Szlovéniában (9. hely), Észtországban (10. hely) és Litvániában (14. hely).

A térség összes többi országa az uniós átlag alatt teljesít.

Magyarország a 23. helyen áll, míg tavaly a 25. volt. Az SJI 4,73-as értéket mutat, a tavalyi 4,54 után. Az index 2008-ban még 5,06 ponton állt.

A Bertelsmann Alapítvány kutatási jelentésében kiemelte, hogy Magyarország mind a hat vizsgált dimenziót tekintve a rangsor második felében foglal helyet, és két dimenzióban (szegénység, diszkrimináció-mentesség) az öt legrosszabbul teljesítő uniós ország közé tartozik.

Hangsúlyozták, hogy a lakosság 31,1 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés, ami ugyan nem jelent nagyobb változást a vizsgálatsorozat kezdetén regisztrált szinthez képest, de a 18 éven aluli korosztályban 41,4 százalék ez az arány, ami számottevő növekedés az első SJI-vizsgálatban feljegyzett 34,1 százalékhoz képest.

Egyebek között hozzátették, hogy a diszkrimináció-ellenes intézkedések eddig "korlátozott mértékben" voltak eredményesek. A többi között megjegyezték, hogy majdnem minden második roma gyerek szegregált közösségben él.