Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Két háború befejezését ígérte, de hármat hagyhat maga után Obama elnök

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Egyesült Államok szíriai katonai fellépésének pénteken bejelentett kiterjesztésével Barack Obama elnök, aki hivatalba lépésekor két háború befejezését ígérte - amiért Nobel-békedíjat is kapott -, hármat hagyhat maga után, amikor távozik majd a Fehér Házból.

A posztjából fakadóan az amerikai fegyveres erők főparancsnoki tisztét is betöltő elnök köztudomásúlag nem hisz abban, hogy a szíriai konfliktusok pusztán erővel megoldhatók, ám úgy érezte, hogy a humanitárius katasztrófa és az Egyesült Államok növekvő fenyegetettsége miatt cselekednie kell - írta vasárnapi a lapszámában a The Washington Post.

Obama pénteken közölte, hogy mintegy 50 kommandóst vezényel Észak-Szíriába, hogy azok kurd és arab harcosokkal működjenek együtt az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harcban. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy noha a csapattelepítés léptéke csekély, annak keretében először vezényelnek állandóan helyben állomásozó amerikai erőket a polgárháborúba süllyedt országba.

A katonák az iraki terrorelhárító egységek által vezetett, az IÁ vezetőinek elfogását vagy megölését célzó akciókban fognak részt venni és Törökországba telepítendő harci gépek fogják támogatni őket.

A nevük elhallgatását kérő washingtoni illetékesek szerint a különleges műveletek számának növelése az elnök eddigi stratégiájának intenzívebbé tételét jelentik, ugyanakkor kevesen vélik úgy, hogy ezekkel az intézkedésekkel, amelyek a hivatalos álláspont szerint még mindig nem jelentenek közvetlen szerepvállalást, azonnali áttörést lehetne elérni a szíriai patthelyzetben.

Az elnök úgy vágott neki második kormányzati ciklusának, hogy befejezettnek nyilvánította az iraki háborúban való részvételt és megfogadta, hogy hazahozza az amerikai szárazföldi erőket Afganisztánból. Obama mélyen szkeptikus azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy az amerikai haderő tartós változást tud hozni a szétszakított társadalmakban, ezért mindig biztosítékokat kért a katonai parancsnokoktól arra, hogy az egyes műveletek az elképzeléseknek megfelelően alakuljanak és elvárta tőlük annak ismertetését, hogy ezeket a műveleteket mikor és milyen eredménnyel lehet majd lezárni.

Elnökségének vége felé azonban Obamának azzal a perspektívával kell szembenéznie, hogy három háborús zónában is szárazföldi erőket fog hátrahagyni. Októberben jelentette be, hogy 2016 után is 5500 katonát állomásoztat majd az Egyesült Államok Afganisztánban, tanácsadói és az al-Kaida elleni terrorelhárítói szerepkörben.

Irakban Obama folyamatosan növelte az amerikai katonai jelenlétet. Több száz katonát küldött az országba azután, hogy az iraki erőket 2014-ben Moszulnál lerohanták az IÁ harcosai, Ramádi tavasszal történt eleste után pedig újabb 450 kiképzőt és tanácsadót.

A Ramádi visszavételére irányuló műveletek azonban - az amerikai egységeknek az iraki kormányerők és a törzsi harcosokkal való együttműködése ellenére is - jószerivel elakadtak. Az emiatt nyugtalan Obama júliusban személyesen tett ritka látogatást a Pentagonban, hogy meghallgassa, Ashton Carter védelmi miniszternek és a katonai parancsnokoknak milyen elképzeléseik vannak az amerikai katonai műveletek intenzívebbé tételéről - közvetlen szárazföldi harci szerepvállalás nélkül.

Az elnök elutasította az olyan, nagyratörőbb terveket, mint amilyen a repüléstilalmi vagy az ütközőzónák kialakítása, amelyek keretében több tízezer katona venne részt a polgári lakosság védelmében. (A demokraták legnagyobb támogatottságú elnökjelölt-aspiránsa, Hillary Clinton támogatja a részleges légtérzár létrehozását Szíriában).

Más kockázatos megoldásokat, így Apache helikoptereknek vagy a légi csapásokat célravezető segítőknek a frontvonalak közelébe való vezénylését a tanácskozáson nem vetették ugyan el, de még nem tartották időszerűnek.

"Az elnök végső döntése egyensúlyt teremtett az Egyesült Államok nagyobb szerepvállalásával kapcsolatos vágya és azon eltökéltsége között, hogy távol tartsa az amerikai erőket a konfliktusba való mély belekeveredéstől, amelyben az amerikai hatékonyság korlátozott, vagy amelyekre nincsen világos katonai megoldás" - írta a The Washington Post.

A kommandósok Észak-Szíriába és az újabb harci gépek Törökországba történő vezénylése a szíriai kurd és arab erők meglepetésszerű harci sikereit hivatott támogatni. Egy, a lapnak nyilatkozó amerikai katonai illetékes elismerte, hogy ezek nem képezték részét "semmiféle stratégiai tervezésnek", és hogy ez egy "ölünkbe hullott lehetőség".

A szíriai arab és kurd erők mintegy 50 kilométerre közelítették meg Rakkát, az IÁ fővárosát. Washingtoni remények szerint amerikai támogatással el tudják szigetelni a várost és képesek lesznek elvágni a határhoz vezető utánpótlási útvonalakat. Amerikai illetékesek abban bíznak, hogy szíriai arab, kurd és türkmén erők egy laza koalíciója meg tud tisztítani az IÁ-tól egy mintegy 110 kilométeres határszakaszt. Az összefogás nyomán reményeik szerint valamilyen szintű kormányzat jön majd létre, amely részt vehet majd a Bassár el-Aszad szíriai elnök elmozdítását célzó diplomáciai tárgyalásokon.

Egy amerikai kormányzati tisztségviselő szerint a Fehér Ház mindig is azzal számolt, hogy az IÁ ellen egy hároméves hadjáratot fog lefolytatni. Szavai szerint az első évben Washington kitapasztalta, hogy a helyi partnerei közül ki teljesített jól és ezek támogatását megerősítette.