Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mitrovits: Lengyelország nagyobb politikai súlyt szerezne az EU-ban

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az új lengyel kormány sem lesz engedékenyebb Oroszországgal szemben, de Németországgal is meg kell küzdenie - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mitrovits Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója.

Az új lengyel kormány részéről nem várható enyhülés Oroszország irányába - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Mitrovits Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója, hozzátéve: Kaczynskiék eddig is erőteljesen NATO- és Egyesült Államok-barát politikát folytattak.

"Az kicsit értelmetlen, hogy NATO-barát, hiszen mindannyian NATO-tagok vagyunk, ezt inkább úgy kell érteni, hogy van Amerika, Lengyelország és ide vehetjük Romániát, amelyek nagyon hasonlóan gondolkoznak arról, hogy mit kellene a NATO-nak csinálnia ebben a régióban, Ukrajnában és az oroszokkal szemben. Lehet mondani, hogy van egy román-lengyel-amerikai vonal, ami mögött nagyon komoly biztonságpolitikai, stratégiai egyeztetések folynak."

Mitrovits Miklós emlékeztetett: a lengyelek a GDP-jük két százalékát fordítják jövőre a honvédelemre.

"A most hatalomra kerülő párt nagyon szeretné, hogy állandó NATO-bázisok, lerakatok legyenek Lengyelországban is, ezt jelen pillanatban Németország, ahol egyébként rengeteg ilyen van, nem nagyon szeretné, ellenzi."

A Lengyelország szakértő szerint Varsó a környezetvédelmi lépésekben sem ért egyet maradéktalanul a berlini vezetéssel.
"A lengyelek nem akarják elfogadni azokat a feltételek, amelyeket az Európai Unió és Németország szabna, elsősorban azért, mert még nagyon sok szénalapú energiájuk van, ha ezt gázzal kell kiváltani, akkor az orosz gáztól kerülnének függésbe. Ezt pedig most már sikerült a nullára redukálniuk, tehát nyilvánvalóan nem akarnak orosz gáz-, vagy bármilyen függőségbe kerülni."

Mitrovits Miklós hozzátette: sem Németországnak, sem Lengyelországnak nem érdeke, hogy a tíz évvel ezelőtti feszültség visszatérjen a két ország viszonyába. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Lengyelország célja az eddigieknél nagyobb politikai súlyt kapni az Európai Unióban.

Lengyelország társországokkal bővítené a Visegrádi Négyeket, hogy ezzel növelje a régió önállóságát és befolyását az Európai Unióban - mondta az MTA Történettudományi Intézetének kutatója.

Az új lengyel kormány és az új államfő nem kizárólag a Visegrádi Négyekben gondolkodik, amikor nagyobb politikai súlyt adna Varsónak - mondta Mitrovits Miklós.

"Bár ez egy jó alap, van is arra koncepciójuk, hogy új életet leheljenek bele, politikai együttműködésben, de nem feltétlenül csak a V4-ek, hanem náluk ez egy kicsit tágabban értelmezett biztonságpolitikai és energiabiztonsági kérdés is. Ezt egy széles tengerközi együttműködésben gondolják el, a Balti-, az Adria- és a Fekete-tenger között, ami azt jelenti, hogy balti államok, Ukrajna, Románia nagyon hangsúlyosan és a Nyugat-Balkán országaival is bővüljön. Nem V8-ra vagy V9-re kell gondolni, hanem V4 plusz ezek az országok nagyon szoros együttműködésben."

Mitrovits Miklós hangsúlyozta: a lengyel szakértők szerint a kibővített Visegrádi Négyek olyan erős régiót jelentene az unión belül, ami tudná biztosítani energetikai és gazdasági függetlenségét Oroszországtól, de Németországtól is.

"Ezen egy nagyon régi, két világháború közötti, lengyel külpolitikai koncepció. Történészként azt mondhatom, hogy nem jött be a két világháború között, de azért most reménykedjünk benne, hogy mások a nagyhatalmi ambíciók is, mint amilyenek akkor voltak. De látható, hogy Lengyelország nagyon keményen ebbe az irányba megy."

A Lengyelország szakértő szerint két olyan téma van, ami gátolhatja a regionális, de akár a Magyarországgal közös együttműködést is.

"Az egyik az Oroszországgal való szembepolitika és a NATO szerepe, amiben jelen pillanatban láthatólag véleménykülönbség van, mondjuk a Magyarország és a román-lengyel-amerikai tengellyel szemben. A magyar kormányzat ugyanis nem értékeli biztonságpolitikai veszélynek Oroszország kelet-ukrajnai terjeszkedését, miközben a többiek annak tartják és ennek megfelelő politikát folytatnak."

A másik ilyen problémás téma a nemzetiségek kérdése a régióban - tette hozzá Mitrovits Miklós.

"Miközben Magyarország egy ma már nemcsak kulturális, hanem akár gazdasági expanzió tekintetében is egy kárpát-medencei politikát szeretne folytatni, és a határon túli magyarság pozícióit erősíteni, ezzel szemben Lengyelországban minden ilyen kérdés tabu. Õk a határon túli lengyelséggel sem különösen foglalkoznak, például Ukrajnában, vagy Litvániában, vagy Belorussziában, hiszen ők ezzel nem akarják gyengíteni az ottani államokat. Nekik az az érdekük, hogy ezek biztonsági okokból erős, szuverén államok legyenek."

A Lengyelország szakértő hozzátette: jövőre magyar kulturális évad lesz Lengyelországban, így lesz arra lehetőség hogy megértessük Varsóval: a mi helyzetünk a nemzetiségek terén miért más, mint az övék.

Hanganyag: Exterde Tibor, Domanits András