Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mikola: a magyar közoktatás célja a mindenki számára elérhető, élményjellegű tanulás

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A tanulásnak élménnyé kell válnia, s erre a pedagógusokat is fel kell készíteni - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az ENSZ Oktatás 2030 Cselekvési Keretprogram szerdai párizsi ünnepélyes aláírásán.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Általános Konferenciájának 38. ülésszakán megrendezett aláírási ünnepségen az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon jelenleg a közoktatás átfogó szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése zajlik. A reform célja, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a minőségi közoktatás.

Az UNESCO fenntartható fejlődési program oktatással kapcsolatos céljaival és a keretegyezménnyel összhangban Magyarország kibővítette a kötelező iskolai előkészítő foglalkozás programot, amely az eddigi 5 éves kor helyett már 3 éves kortól elérhető - hívta fel a figyelmet Mikola István.

Az államtitkár meggyőződése, hogy a gyerekekben el kell mélyíteni azt, hogy az érettségivel nem ér véget a tanulás időszaka, hanem annak olyan életformává kell válnia, amelyet a gyerekek élveznek, mert élményjellegű számukra. A humánerőforrás jó állapota ugyanis alapfeltétele minden gazdasági fejlődésnek és jólétnek, s ebben az iskola szerepe nagyon fontos - hangsúlyozta Mikola István.

Az UNESCO Általános Konferenciája, azaz közgyűlése a szervezet legfőbb döntéshozó fóruma, amely kétévente ülésezik két héten át. A 195 tagország itt határoz a szervezet főbb programjairól, költségvetéséről, feladatai közé tartozik a Végrehajtó Tanács és a kormányközi bizottságok tagjainak megválasztása.

A plenáris ülésen délelőtt elmondott beszédében az államtitkár az UNESCO támogatását kérte a Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából jövőre megrendezendő emlékévhez, valamint a 2017-re tervezett Kodály Zoltán emlékévhez a zeneszerző halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. Reményét fejezte ki, hogy jövőre felkerülhet a szellemi örökségek listájára a Kodály-módszer.

Mikola István jelezte, hogy Magyarország elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és támogatja a november végén kezdődő párizsi ENSZ-klímacsúcson a jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodást. Megemlítette azt is, hogy a szerdán Budapesten kezdődő Tudomány világfóruma (World Science Forum, WSF) az UNESCO támogatásával az egyik legrangosabb tudományos eseménnyé nőtte ki magát.

Mikola István az UNESCO-n belüli találkozóit követően az MTI-nek elmondta: megítélése szerint külön kellene foglalkozni az UNESCO-programok megvalósításának és finanszírozásának ellenőrzésével. Az elképzeléseket a különböző kulturális közegekben és különböző identitásokkal rendelkező, szegénységgel küzdő országok számára úgy kellene adaptálni, hogy azok ténylegesen megvalósíthatóak legyenek. Ehhez pedig álláspontja szerint a nemzetközi szervezetben dolgozóknak "sokkal jobban kellene ismerniük a világot és a kulturális szokásokat".

A migrációs válság kapcsán Mikola István kiemelte, hogy azok az országok - Irak vagy Afganisztán -, ahonnan az emberek elindultak, is aggódnak, mert ezzel a populációs integritásuk sérül.

"A migrációval ezeknek az országoknak az identitása sérül meg oly módon, hogy az lehetetlenné teszi az emberek visszatérését. A konszolidációjuk és a politikai stabilitásuk elképzelhetetlen anélkül, hogy az identitásukat meg tudják őrizni. A kultúrának ezért óriási szerepe van a vallásokból, hiedelmekből, emberi kapcsolatokból felépülő társadalmak integritása megőrzésének" - mondta Mikola István.