Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Abszolút többséget szerzett Mianmarban Aung Szan Szú Kji pártja

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Megszerezte az abszolút többséget a mianmari parlamentben Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas ellenzéki politikus pártja, annak ellenére, hogy a hadseregnek fenntartott képviselői helyek miatt csupán a mandátumok háromnegyedére pályázhatott.

A választási bizottság közölte, hogy a parlamenti mandátumok 84 százalékának elosztása után a Szú Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) már abszolút többségbe került a 664 fős kétkamarás parlamentben.

Az alsóházban 238 mandátumot szerzett, a felsőházban pedig 110-et, ami összesen 348 képviselői helyet jelent. Az abszolút többség birtokában az NLD kormányt alakíthat, és saját jelöltet állíthat a majdani elnökválasztáson, háttérbe szorítva a néhai juntához köthető tábornokokat. Az abszolút többséghez 329 mandátum is elegendő lett volna, mivel hét választókerületben nem volt szavazás.

A végleges eredmények közzététele még várat magára, de az már mit sem változtat azon a történelmi tényen, hogy az ellenzéki párt az abszolút többség birtokában kormányt alakíthat, törvényeket fogadhat el és saját jelöltet állíthat a majdani elnökválasztáson, háttérbe szorítva a polgári kormányzásban részt vevő tábornokokat.

Szú Kji pártjának győzelme várható volt, de kevesen számítottak a kormányzó Szövetségi Szolidaritás és a Fejlődés Pártjának (USDP) megsemmisítő vereségére: az USDP eddig csupán 40 mandátumot szerzett az NLD 348 mandátumához képest. Az eredmények jól mutatják, hogy Mianmar lakossága milyen mértékben utasítja el azt a pártot, amely minden szállal az országot másfél évszázadon át irányító néhai juntához kötődik.

Négy évvel ezelőtt a katonai kormányzat politikai átmenetet hirdetett, de olyan korlátozásokat foganatosított a négyötödös többséggel módosítható alkotmányban, amelyek a továbbiakban is szavatolják a hadsereg jelentős befolyását. Az USDP drámai veresége ezért egyelőre távolról sem jelenti a demokrácia teljes diadalát Mianmarban, és azt sem, hogy az NLD saját belátása szerint, az egykori juntához köthető tábornokok mellőzésével tudja majd irányítani az országot. Amellett, hogy a hadsereg birtokolja parlamenti mandátumok negyedét, a hadseregparancsok nevezi ki a három kulcsfontosságú, jelentős pénzeszközöket felemésztő minisztérium - a belügyi, a védelmi és a határvédelmi tárca - vezetőit, ráadásul, egy a hadsereg vezette testület rendkívüli állapot esetén át is veheti a hatalmat.

Egyelőre nem világos, hogy az NLD és az USDP közötti hatalommegosztás a gyakorlatban hogyan fog működni, de jelzésértékű, hogy a néhai junta kormányfője, Thein Sein államfő és Min Aung Hlaing hadseregparancsnok is elismerte az NLD győzelmét, és elfogadta Szú Kjí tárgyalásokra szóló meghívását. Hlaing csütörtökön katonai vezetők előtt tartott beszédében fogadkozott, hogy a hadsereg mindent megtesz az ellenzék által alakítandó új kormánnyal való együttműködés érdekében. A tábornok "engedelmességre és fegyelmezettségre" szólította a katonákat.

A vasárnap tartott, negyedszázada első szabad parlamenti választás tétje közvetetten az új államfő személye volt. Az elnököt az új parlament választja megalakulása után, a jövő év elején. Az államfő márciusban lép hivatalába, majd kormányalakítási megbízást ad a parlamenti választáson győztes pártnak. Egy elnökjelöltet állíthat a felső- és egyet az alsóház, illetve egyet hadsereg parlamenti tömbje, majd együtt válasszák meg az államfőt. Az alulmaradt jelöltek foglalják el az alelnöki tisztségeket.

Az abszolút többség birtokában Szú Kji pártja megszerezheti az államfői tisztséget is, de a juntától örökölt alkotmány értelmében Szú Kji nem indulhat az elnökválasztáson, két fia ugyanis brit állampolgár, és mindketten Londonban élnek (az özvegyasszony néhai férje brit tudós volt). Az ellenzéki vezető nem rejtette véka, hogy értelmetlennek tartja az alkotmányos tiltást, és a minap kijelentette: az NLD győzelme esetén ő "az elnök fölött" fog állni, de facto ő lesz az ország vezetője, az államfő pedig a párt döntéseivel összhangban fog cselekedni. Mint fogalmazott: az elnöknek "pontosan meg lesz mondva, hogy mit tehet".