Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Itt az Európai Unió válasza a párizsi terrorakciókra

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A tagországok kérésére Európai Bizottság az év végéig javaslatot tesz a Schengen-övezet külső határellenőrzésének az erősítésére. Az EP-től pedig azt várják, hogy a képviselők az év végéig fogadják a légiutas-nyilvántartásról szóló irányelvet (PNR), méghozzá a jelenlegi formájánál szigorúbb megkötésekkel.

"Európa meghallotta Franciaország kérését" - summázta a tagállami bel- és igazságügyi miniszterek pénteki rendkívüli együttes ülésének az eredményét Dimitrisz Avramopulosz belügyi EU-biztos. Szavait mintegy visszaigazolva, a tanácsülés után tartott sajtóértekezleten kivételes módon részt vevő francia belügyminiszter - aki egyébként országa igazságügyi miniszterének társaságában jelent meg, jóllehet, tagállami miniszterek csak soros elnökségként szoktak ilyen eseményen szót kapni -, Bernard Cazeneuve is azt hangsúlyozta, hogy a tagországok egyöntetűen támogatták a három legfontosabb francia kezdeményezést.

Ezek: 1.) szigorúbb ("schengeni állampolgárokra" is kiterjedő) útlevél-ellenőrzés a Schengen-övezet külső határain 2.) a PNR-irányelv elfogadása az év végéig, a jelenlegihez képest kiegészített tartalommal. 3.) a tűzfegyverek birtoklásának, szállításának és forgalmazásának szigorúbb korlátok közé szorítása.

"Erőteljes, haladéktalan, hatékonyon fellépésre van szükség. Európa tartozik ennyivel valamennyi terrorista merénylet áldozatainak és azok családtagjainak" - jelentette ki Bernard Cazeneuve, aki mindhárom pont kapcsán "életbevágóan fontosnak" minősítette a gyors és érdemi cselekvést.

A tanácsülés után közzétett több mint két sűrű oldal terjedelmű konklúzió valójában sokkal több területre is kiterjed, mint az említett pontok, méghozzá úgy, hogy a legtöbb esetben konkrét lépéseket, nem egy esetben határidőket is rögzítettek velük kapcsolatban. Egyúttal maga a nyilatkozat is elismeri - amit utóbb a sajtóértekezleten újságírók is firtattak -, hogy a most megfogalmazott célok közül több szerepelt már a miniszterek februári tanácsülésén elfogadott szándékok között is, (erre az ülésre a januári, ugyancsak párizsi terrortámadás - a Charlie Hebdo szerkesztőségében lezajlott merénylet - után került sor).

Miként a pénteki ülésen elnöklő luxemburgi miniszter, Etienne Schneider fogalmazott: a mostani rendkívüli találkozót éppen az is indokolta, hogy az újabb intézkedések mellett mindenkit nyomatékosan emlékeztessenek a vállalt kötelezettségek és teendők haladéktalan teljesítésére.

Az újdonságok közül a legtöbb figyelem már előzetesen is a külső határvédelem szigorítását övezte. Az EU-tagországok állampolgárainak a schengeni kódex értelmében jelenleg csak minimális ellenőrzésen kell átesniük, amikor visszatérnek külföldről az EU-ba. Ez azt jelenti, hogy csak az útlevelüket, vagy bizonyos esetekben más, személyi azonosságukat igazoló okmányokat kell bemutatniuk. A jövőben ez úgy változhat, hogy a határon szolgálatot teljesítő hivatalos személyeknek a schengeni információs rendszer (SIS) adatbázisával kellene minden egyes alkalommal összevetnie az útlevelet, úgy ahogy azt jelenleg harmadik országok beutazó állampolgáraival is teszik. Mivel a Görögországban és Olaszországban felállított vagy kialakítás alatt álló regisztrációs állomások is külső uniós határnak számítanak, ezért a hotspotokat is fokozott biztonsági ellenőrzés alá helyezik majd.

A módosítást a hírek szerint a legerőteljesebben a francia kormány követelte, azt követően, hogy nyilvánvalóvá vált: a párizsi merényletek valószínű kitervelője, a francia különleges egységek által egy párizsi lakásban szerdán szitává lőtt Abdelhamid Abaaoud belga útlevelével hogyan tudott észrevétlenül bejutni az EU külső határain és járni-kelni a nyitott schengeni határokon.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az év végéig megteszi az átálláshoz szükséges módosítási javaslatát a Schengen-rendszer működését rögzítő szabályozásban, bár a testület részéről korábban érzékeltették, hogy brüsszeli olvasat szerint a Schengen-kódex elvben már ma is módot ad alaposabb vizsgálatra. A tagállamok indokolt esetben, és ha gyanú áll fenn, már most is szigorított ellenőrzésnek vethetnek alá EU-állampolgárokat. Ez azonban nem szisztematikus, és főleg gyakran nem ugyanazon indokok és szempontok alapján történik.

Egy luxembourgi diplomata erre reagálva jegyezte meg, hogy tanácsi körökben egyelőre nem látják, hogyan lehet a nem szisztematikus rendszert szisztematikusnak tekinteni. Mindenesetre teljesebbnek érzik majd a dolgot, ha megtörténik a kódex szükséges mértékű korrekciója is.

A bizottsági javaslat egyébként arra is kitér majd, hogy tovább fejlesztik a Schengen-határellenőrzési rendszert, és például állandó elektronikus kapcsolatot biztosítanak az Interpol releváns adatbázisával is.

További részletek a BruxInfo cikkében.