Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mérsékelt lelkesedés az egyiptomi választásokon

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az egyiptomi parlamenti választások második szakasza is többnyire a választópolgárok mérsékelt lelkesedése mellett zajlik; a kétnapos voksolás vasárnapi, első napja különösebb rendbontások nélkül ért véget.

Helyi idő szerint este 9 órakor, közép-európai idő szerint 8-kor zárták kapuikat a szavazóhelyiségek abban a tizenhárom tartományban, amelyekben a voksolás - javarészt gyér érdeklődés mellett - ezúttal folyik. Hivatalos előrejelzések szerint ugyanakkor a mostani részvételi arány meghaladja az első szakaszét, amelyre októberben került sor.

Az egyiptomi választási rendszer szabályai szerint másfél hónap telik el a szavazás első napja és az eredményhirdetés között. Az ország 27 tartományában két szakaszban, szakaszonként két fordulóban, fordulónként két napig voksolnak. A vasárnap sorra került 13 kormányzóság magába foglalja Kairót, a Nílus-delta déli, középső és keleti régióját, valamint a Sínai-félszigetet. Az ország többi részén már egy hónappal ezelőtt szavaztak.

A tévécsatornák egész napos élő közvetítésein lézengő embereket lehetett látni az ország különböző vidékein kijelölt szavazóhelyiségekben. Helyszíni tudósítások szerint leginkább az idősebb korcsoport képviseltette magát a fiatalok feltűnő távolléte mellett, csakúgy, mint októberben.

Az utca embere által nyújtott különböző magyarázatok egyike szerint az egyiptomiak belefáradtak a választásokba. A Mubarak-rezsimnek véget vető 2011-es forradalom óta eltelt négy és fél év alatt ez az ötödik alkalom, hogy a hatóságok az urnákhoz hívják a népet.

Kétszer tartottak szavazást egy-egy új alkotmányváltozatról, tavaly májusban elnökké választották Abdel-Fattáh esz-Szíszi volt hadsereg-főparancsnokot, 2011 telén pedig megtartották az első szabad parlamenti választásokat, amelyeken az iszlamista pártok avattak elsöprő győzelmet. A törvényhozást mindazonáltal néhány hónappal később feloszlatták, azóta elnöki határozatok alapján irányítják az országot.

Egy másik magyarázat szerint az emberek a valós politikai verseny hiánya miatt nem éreznek késztetést a szavazásra. A jelenlegi hatalomra nézve egyetlen valós kihívást jelentő Muzulmán Testvériséget az iszlamista mozgalomból elnöki posztra került Mohamed Murszi 2013-as elmozdítása után betiltották, és terrorcsoporttá nyilvánították.

A most induló jelöltek és pártkoalíciók legtöbbje előre feltétlen támogatásáról biztosította az államfőt.

Sokan arra emlékeztetnek, hogy a világi ellenzék számos fiatal aktivistája van börtönben, leginkább a 2013-as hatalomváltás után hozott azon törvények megsértése miatt, amelyek erősen korlátozzák a tüntetések jogszerű megtartásának lehetőségét.

Van, aki szerint semmit sem javult az élet a Mubarak-korszak óta, sőt sokan az áremelkedésekre hivatkozva inkább a mindennapi betevő biztosítására összpontosítanak a szavazás helyett.

Az októberi voksolás egyes források szerint 22, mások szerint 27 százalékos részvétel mellett zajlott, ami jelentős visszaesést jelent az iszlamisták nyerte 2011-12-es választásokhoz képest: akkor az arra jogosultak több mint fele, egyes becslések szerint közel 60 százaléka járult az urnákhoz.

Az első szakasz kimagasló nyertese a Szeretettel Egyiptomért nevű pártkoalíciós lista volt, amelynek kijelentett célja Szíszi elnöki hatáskörének jelentős kiszélesítése, akár a parlamenté rovására is. A végleges eredményhirdetés december 4-én várható, az új törvényhozás még ugyanabban a hónapban össze is ül.