Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ha bukik a Schengen-rendszer, bukik az euró is

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Bizottság elnöke arra intett, hogy ha összeomlik a Schengen-rendszer, az maga alá temetheti az eurót is. Ezt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogalmazta meg szerdán közzétett állásfoglalásában. A luxemburgi politikus szerint ha az euróövezet egyes tagországai ismét határellenőrzést vezetnek be, ezzel veszélybe sodorják az Unió egységes pénzét, az eurót is. A német kancellár eközben Schengen megőrzését a menekülteken való tagállami "osztozáshoz" (is) kötötte, amely utóbbit viszont tovább erodálta, hogy a visegrádi országok elzárkózása után Dánia is visszavonta befogadási ajánlatát, a francia kormányfő pedig arról beszélt, hogy "Európa megtelt".

Drámai hangot ütött meg Jean-Claude Juncker kedden az Európai Parlamentben mondott beszédében, midőn arra figyelmeztetett, hogy ha a Schengen-rendszer ellehetetlenül, akkor ez az euró fenntarthatóságát is kikezdheti. "Ha elhagy minket Schengen szellemisége, ha kiköltözik a szívünkből, akkor nem csak Schengent veszítjük, de a közös pénz is értelmét veszti" - hangsúlyozta a luxembourgi politikus, aki szerint Schengen "az európai épület egyik tartóoszlopa".

A schengeni egyezmény akadozása a bevándorló tömegek folyamatos vonulása nyomán már jó pár hónapja tart, több ország jelentett már be valamilyen viszonylatban "átmeneti" felfüggesztést az egyezmény végrehajtásában, de ezt eddig mindenki ideiglenesnek minősítette, és szinte senki sem nem állított helyre határellenőrzést valamennyi szomszédos országa felé, hanem csak a migráns-vonulás útvonala mentén.

Brüsszelben ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a növekvő számú bevándorolt jelenléte, a terrorista akciók szaporodása, netán helyi - bevándoroltak által elkövetett - bűntények esetleges elharapózása mind annak igényét erősíthetik a közvéleményben (nem mellékesen a szélsőjobboldali, EU-ellenes pártok propagandáját követve is), hogy teljesen hagyjanak fel a schengeni gyakorlattal.

Ugyanakkor egy neve mellőzését kérő, vezető beosztású EU-tanácsi forrás szerint "Schengen megszüntetése semmit nem oldana meg az amúgy is a zöld határon áthaladó menekült-áradat kapcsán, viszont súlyosan megnehezíteni az életét a nagy időveszteségeket elszenvedő európai üzletnek, és az újra sorban állni kényszerülő európai állampolgároknak".

Sokak szerint Juncker emelkedett hangú intelme kedden Strasbourgban részint az üzleti, gazdasági, pénzügyi következményekre kívánt utalni, részint pedig a Schengen működtetésével szorosan együtt járó kölcsönös bizalom és együttműködési készség oly mértékű megroppanását vélne kiolvasni egy esetleges megszűnésből, ami illuzórikussá teheti a nem kevésbé együttműködési készségen is alapuló euró fenntarthatóságát is.

Ezzel egy időben, ugyancsak kedden, a Bundestagban mondott beszédében Angela Merkel kancellár úgy vélte, hogy a Schengen-rendszert ugyanolyan - nem kellő előkészítettségre utaló - gyermekbetegségek jellemzik, mint az eurót, és szavai szerint ennek része a váratlan és nagyszámú menekülten való tagországok közötti "osztozás" kidolgozatlansága és megoldatlansága. Márpedig Merkel szerint Schengen hosszabb távú fenntarthatósága elképzelhetetlen a menekültek igazságos arányú elosztása nélkül a tagállamok között.

Megfigyelők megjegyzik, hogy az aktuális tagországi folyamatok mindettől egyelőre eltérő dinamikát látszanak követni. Svédország - amely maga is igényt jelentett be az áthelyezési kvóta "magyar részének" a használatára - megerősítette, hogy megszigorítják további a menekültek fogadását. Mindez azonban még mindig relatíve nyitott politikának tekinthető ahhoz képest, hogy a szomszédos Dánia kormánya kedden bejelentette: Koppenhága visszavonja nyáron tett felajánlását 1000 menekült befogadására. (Dánia ezt egyébként eredetileg is tisztára önkéntes alapon tette, lévén, hogy a skandináv ország mentességet élvez közös belügyi együttműködési programok és politikák teljesítése alól.)

Tekintve, hogy hasonló kijelentést tett a napokban az új lengyel kormány európai ügyi minisztere, Konrad Szymanski is, miközben a visegrádi országok közül a szlovák és a magyar kormány egyenesen a luxembourgi Európai Bíróság elé akarja vinni a tagállami többséggel elfogadott szeptemberi áthelyezési tanácsi döntést, mindez szakértők szerint arra utal, hogy a merkeli elvárás a mielőbbi, minél teljesen elosztási rendszerről láthatóan nem könnyen tud teljesülni.

Forrás: BruxInfo