Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A délvidéki magyar népirtásra emlékeztek Szegeden

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Bocsánatkérést várnak el a szerb kormánytól a 71 évvel ezelőtti délvidéki magyar népirtás túlélői - jelentette ki Teleki Júlia vajdasági helytörténész vasárnap Szegeden.

Az egykori tartományi képviselő a Gál Ferenc Főiskolán, a hetvenegy évvel ezelőtt történtekre emlékezve kifejtette: a túlélők azt várják, hogy a szerb kormány végre kimondja, 1944-45-ben nagyon sok magyart ártatlanul végeztek ki.

Hangsúlyozta, a mindenkori szerb hatalom feladata lenne a bocsánatkérés, ahogy azt Áder János köztársasági elnök a magyarok nevében megtette a belgrádi parlamentben.

Teleki Júlia elfogadhatatlannak tartja, hogy bár megszületett a magyarok kollektív bűnösségét eltörlő döntés, minden érintetnek egyénileg kell kérnie a bíróságtól rehabilitációját.

A helytörténész - aki csecsemő volt, amikor családjával együtt elüldözték szülőfalujából - elmondta: nagyon kevesen vannak már a túlélők, a tavaly ősszel Csúrogon rendezett megemlékezésen vele együtt már csupán hatan vettek részt.

Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke úgy fogalmazott: a bocsánatkérésnél talán még fontosabb lenne az, hogy az ártatlanul kivégzettek megkaphassák a végtisztességet, a ma még tömegsírokban nyugvó áldozatokat el lehessen temetni.

A történész - akinek nagyapját 1944 őszén partizánok gyilkolták meg - hangsúlyozta, hogy ez Szerbia olyan adóssága, amely rendezése nélkül az ország nem lehet az Európai Unió tagja.

Forró Lajos közölte, hogy az utóbbi években felgyorsultak a múlt tisztázása érdekében tett lépések, köszönhetően az anyaország támogatásának és a Vajdasági Magyar Szövetség erőfeszítéseinek.

1944-45 telén a Délvidékre bevonult szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást és több hónapos hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen: Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le és földeltek el jeltelen tömegsírokban.

Mindmáig nem tudni pontosan, hogy hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Az egész Délvidékre vonatkozóan helyi dokumentumok alapján a szerbiai magyar kutatók leggyakrabban 15-20 ezerben adják meg a vérengzések magyar áldozatainak számát, más becslések szerint a halottak száma meghaladhatja a harmincezret.

Szegeden hagyományosan január 23-hoz közel tartanak megemlékezést. 1945-ben ezen a napon űzték el Csúrog maradék magyarságát otthonából és indították el őket a járeki haláltáborba.