Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Évtizedek óta 2015 volt Európa legnehezebb éve

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke szerint több évtizedes békés időszak után 2015 Európa legnehezebb éve volt. Vizi E. Szilveszter az MTI-nek adott interjújában problémaként emelte ki, hogy Brüsszelben nem a súlyának megfelelően kezelik a migráció és a terrorveszély miatti félelmet, nem hallják meg az emberek hangját. A MAT viszont az itt élőket meghallgatva azt tapasztalja: a magyar lakosságnak egyértelmű, hogy az ország megvédéséhez szükséges a katonai erő, a honvédség.

Vizi E. Szilveszter szerint az Európai Unió és egész Európa olyan váratlan kihívásokkal szembesült, amelyekre társadalmilag, szociológiailag nem volt felkészülve. Az akadémikus szerint ez a helyzet az észak-dél konfliktussal, a gazdag és szegény országok közötti - már hosszú ideje tartó - konfliktussal kezdődött.

Mint kiemelte: az elmúlt években a világ teljesen kettévált, elképesztő különbség alakult ki a világ gazdag és szegény fele között. Emellett a közel-keleti helyzet, de főként Észak-Afrikában az arab tavasz olyan sajátosságokat hozott elő, amelyek a radikális iszlám csoportok hatalomra jutását jelentették. Azok az országok - például Líbia, Egyiptom, Szíria, Irak - viszonylag stabilan működő diktatúrák voltak, napjainkra destabilizálódtak. A lakosság a terrorizmus elől menekülni kényszerült. Szabályos népvándorlás alakult ki, amelyet Európa nem csak társadalmi, gazdasági, hanem kulturális téren sem képes kezelni. Mint felidézte: az alapvetően Európát jellemző zsidó-keresztény hagyományt az Európa Unió már korábban "feladta", ezek az értékek az uniós alapdokumentumokban nincsenek deklarálva.

Az atlanti tanács elnöke ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa képes lesz felülemelkedni a kihívásokon, de - mint fogalmazott - számára is meglepő, hogy jelenleg Brüsszel mennyire nem találja a válságból kivezető utat. Vizi E. Szilveszter elmondta: a közelmúltban a MAT elnökeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy katonától, míg Székesfehérváron, egy lakossági fórumon ugyanazt az egyszerű, de konkrét kérdést kapta: miként fogja az Európai Unió megoldani a migrációs kérdést?

A MAT elnöke hangsúlyozta: Magyarországot is váratlanul érte a migránsáradat, ugyanakkor a kormány, a rendvédelmi szervek, a honvédség gyorsan és jól reagáltak. Látni viszont, hogy például Németországban, Ausztriában, Svédországban jelenleg is mekkora gondot okoz a menekültáradat. Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy a közelmúltban Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is elismeréssel szólt a magyar politika, a magyar honvédelem teljesítményéről.

Vizi E. Szilveszter az orosz-ukrán konfliktusra is felhívta a figyelmet: a Krím elfoglalásával egy status quo szűnt meg, amelyben általános volt az egyetértés. Ugyanakkor szerinte az utóbbi időben az Egyesült Államok számára egyértelművé vált, hogy Oroszország nélkül nem lehet kezelni és megoldani a közel-keleti és az észak-afrikai helyzetet, ez indokolja a két ország közötti közeledést, és általában véve a transzatlanti kapcsolatok felértékelődését, különösen a katonai együttműködés területén.

A MAT elnöke Magyarország transzatlanti kapcsolatait jónak értékelte. Véleménye szerint Magyarország példaértékűen vesz részt a NATO katonai és politikai munkájában. Mint kifejtette: a Magyar Atlanti Tanács egy civil szervezet, amelynek feladata, hogy a társadalom és a honvédség, valamint a kormányzat között egyfajta hídszerepet töltsön be. Emellett állandó kapcsolatban van a többi NATO-tagállam nemzeti tanácsaival, számos NATO és civil szervezettel nemzetközi szinten és belföldön egyaránt, folyamatosan eszmét cserél a NATO-országok Magyarországra akkreditált nagyköveteivel és katonai attaséival.

A MAT elnöke elmondta: az elmúlt évben tartott rendezvényeiken, például vidéki lakossági fórumokon, konferenciákon azt tapasztalta, hogy a lakosságot érdekli a NATO és a Magyar Honvédség tevékenysége, de válaszokat is várnak a honvédelmi politika, a hadsereg képviselőitől. Kíváncsiak például arra, hogy miért vannak katonáink Afganisztánban, vagy más, tőlünk távol lévő régióban.

Mint kiemelte: a lakosság véleménye nagyban befolyásolja az egyes országok kormányainak magatartását, és ezen keresztül az egész NATO működését. Az akadémikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a félelem folyton benne van az emberekben, éppen ezért a biztonságérzet megteremtése a legfontosabb. Vizi E. Szilveszter szerint a magyar lakosságnak pusztán az a tény is fokozza a biztonságérzetet, hogy a NATO tagjai vagyunk. Ezen felül, ha a sarkon látják a rendőrt, a katonát, még nagyobb biztonságban érzik magukat az emberek.

A MAT elnöke támogatja azt a kormányzati koncepciót, hogy a honvédség nagyobb szerepet kapjon az ország védelme érdekében szükséges feladatokban, s úgy vélte, ezzel a lakosság nagy része egyetért.