Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Rendkívüli V4-es kormányfői csúcstalálkozót tartanak a migrációs válságról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a visegrádi négyek február 15-én Csehországban, amelynek fő témája a migrációs válság lesz - jelentette be Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a Twitter közösségi oldalon megjelent keddi bejegyzésében. Németországban közben tovább éleződik a koalíciós viszály, a bajor CSU alkotmánysértéssel vádolta a Merkel-kormányt, és a "menekültáradat korlátozását" követelte.

A négy visegrádi ország vezetői várhatóan megvitatják a schengeni határok megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain. Sobotka már korábban közölte, hogy amennyiben a februári EU-csúcstalálkozóig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok egy B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU csúcstalálkozójára a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal kerül sor.

Angela Merkel német kancellár szövetségi kormánya alkotmánysértést követ el azzal, hogy nem gondoskodik a hatékony határvédelemről - jelentette ki kedden Münchenben Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, a jobboldali CSU politikusa. A bajor tartományi kormány keddi üléséről kiadott közlemény szerint Bajorország szövetségi állam hivatalos levélben követeli a szövetségi kormánytól a "menekültáradat korlátozását".

A Merkel vezette CDU-val és a CSU-val szövetségi szinten kormányzó szociáldemokraták (SPD) bírálták a bajor koalíciós társat. A CSU a szövetségi kormánynak küldött levéllel "bejelenti, hogy szakít a koalícióval" - mondta Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakcióvezetője. Hozzátette, hogy "egy koalícióban nem fenyegető leveleket kell írni, hanem problémákat kell megoldani", és "elviselhetetlen" a CDU/CSU pártszövetségben kialakult viszály, amely miatt egyre nehezebb a menekültválság megoldása.

Az osztrák vezetés a keddi kormányülést követően bejelentette, az osztrák kormánykoalíció támogatja a menekültügyi törvény szigorítását. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter kijelentette, Európa egyik legszigorúbb menekültügyi törvényéről van szó. Werner Faymann kancellár szerint a módosított törvény lehetővé teszi, hogy a menekültek befogadására vonatkozó, múlt héten megállapított irányszámot betartsák. Eszerint Ausztria idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba.

A jelenlegi migrációs hullámmal Európába érkező menedékkérőknek több mint a fele nem háború elől menekül, hanem gazdasági bevándorló - mondta kedden Frans Timmermans európai bizottsági alelnök a NOS holland közszolgálati televíziónak adott interjújában. Timmermans ezt az állítást az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) legfrissebb jelentésére alapozta, amelyet még nem hoztak nyilvánosságra. "A gazdasági menekülteket vissza kell küldeni, amilyen hamar csak lehet, hogy a háború elől menekülő emberek támogatása ne rövidüljön" - emelte ki az EU-biztos. Hozzátette, nincs rá semmi biztosíték, hogy a belső határellenőrzés visszaállítása segítené a menekültválság megoldását, az azonban biztos, hogy hatalmas károkat okozna a gazdaságnak.

Rituális öngyilkosságot követ el az Európai Unió azzal, ahogyan a migránsválságot kezeli - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök abban az interjúban, amelyet a Právo című cseh napilap közölt kedden. Fico meg van győződve arról, hogy fel kell gyorsítani a közös európai határ- és parti őrség létrehozását, amely "biztosítaná a schengeni határok őrzését ott, ahol a nemzetállam erre nem képes".

Olaszország a hozzá érkező migrációs áradat növekedésére számít, és regisztrációs központ (hot spot) megnyitását mérlegeli a szlovén határnál, mivel attól tart, hogy az Európai Unió tagállamai meghosszabbítják az ideiglenesen visszaállítható határellenőrzés időtartamát - írta az Il Messaggero című olasz napilap. Az EU bel- és igazságügyi minisztereinek hétfői, amszterdami informális találkozóján a tagállamok felszólították az Európai Bizottságot¸ hogy teremtse meg a jogi és gyakorlati alapját az átmeneti határellenőrzés meghosszabbításának.

Az európai alapok pénzének felhasználása nincs összekötve a migrációs válsággal - jelentette ki Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális fejlődéséért felelős biztos kedden Prágában, miután a négy visegrádi ország, illetve Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia szakminisztériumainak képviselőivel találkozott. Az uniós biztos szerint a tagállamok maguk dönthetik el, hogy az uniós támogatások egy részét esetleg a menekültek megsegítésére szánt programokra költik el.

A dán parlament kedden megszavazta a menekültjogi törvény szigorítását célzó módosítást, miszerint a hatóságok elkobozhatják a menekültektől a 10 ezer koronát (1340 euró) meghaladó készpénzt, illetve az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat, hogy a migránsok ezzel is hozzájáruljanak elszállásolásuk költségeihez. Megszigorítják a családegyesítést, valamint a tartózkodási engedélyek idejét is megkurtították.

A menedékkérőknek Hollandiában is hozzá kell járulniuk az ellátásuk költségeihez, a helyi hatóságok az utóbbi három évben nagyjából 500 ezer eurót szedtek be az érintettektől - írta kedden a Politico című brüsszeli hírportál a holland bevándorlási hivatal jelentésére hivatkozva. A Dániában, Svájcban, valamint két német tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben elfogadott hasonló szabályozást számos bírálat érte Európa-szerte, azok megalkotói azonban jóval alacsonyabb értéknél húzták meg a határt, mint Hollandiában.

Szlovénia egyelőre nem fizetteti meg a migránsokkal a szállításuk és ellátásuk költségeit, de a kormány nem zárják ki ennek lehetőségét sem - közölte Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára.