Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Új tárgyalást rendelt el holokauszt-túlélők magyar állammal szembeni perében egy fellebbviteli bíróság

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Elutasította a magyar államnak a felelősségre vonhatóság alóli mentességre vonatkozó érvelését holokauszt-túlélőknek a magyar állammal szembeni keresete kapcsán, és újratárgyalásra visszaküldte az ügyet egy alsóbb szintű bírósághoz egy washingtoni fellebbviteli bíróság pénteken.

A keresetet tizennégy holokauszt-túlélő indította, közülük négyen az Egyesült Államokban élnek. A felperesek kárpótlást követelnek a magyar államtól, a Magyar Államvasutaktól (MÁV) és a Rail Cargo Hungariától (a MÁV Cargo jogutódjától) azon a jogcímen, hogy nem kaptak jóvátételt az alperesektől a vészkorszakban elszenvedett jogtalanságokért.

Az amerikai fővárost is magában foglaló Columbia kerület szövetségi fellebbviteli bírósága pénteken kimondta, a Magyarország és a második világháború győztes hatalmai között 1947-ben aláírt párizsi békeszerződés nem mentesíti a magyar tisztségviselőket a felelősségre vonás alól. Korábban az ügyben eljáró bíróság elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy az ellenkezne a békeszerződés rendelkezéseivel.

A döntésről beszámoló AP amerikai hírügynökség nem tért ki a fellebbezés részleteire.

A pénteki ítélet nyomán a keresetet ismét meg kell vizsgálnia egy alsóbb szintű bíróságnak, amelynek azonban továbbra is döntenie kell arról, továbbléphet-e az ügy azelőtt, hogy a felperesek kimerítették volna az összes magyarországi jogorvoslati lehetőségüket. Egy hasonló, az állam és a MÁV elleni perben egy chicagói szövetségi fellebbviteli bíróság tavaly januárban erre az indoklásra hivatkozva hagyta helyben egy alsóbb szintű bíróságnak a kereset elutasítására vonatkozó döntését.

Pénteki ítéletében Sri Srinivasan bíró elutasította Magyarország érveit, miszerint a párizsi békeszerződés jelenti a holokauszt-túlélők számára az egyetlen jogi alapot, hogy a második világháború alatt elkobzott vagyontárgyaikért jóvátételt kaphassanak. Srinivasan a magyar kormány azon állításait is elutasította, miszerint az ügy politikai kérdéseket vet fel, amelyeket nem bíróságon kellene megoldani.

"A magyar kormány által a magyar zsidók ellen a vészkorszakban elkövetett jogsértések kimondhatatlanok és tagadhatatlanok" - írta döntésének indokolásában Srinivasan. A bíró szerint a szövetségi jogszabályok lehetővé teszik az áldozatoknak, hogy keresetet nyújtsanak be, "beleértve a magyar zsidók elleni népirtás elkövetése során a felperesektől elkobzott vagyontárgyak" ügyét.

1944-ben kevesebb mint két hónap alatt összesen 147 vasúti szerelvényen több mint 430 ezer magyar zsidót deportáltak náci koncentrációs táborokba, a túlnyomó többségüket Auschwitzba.