Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az Európai Bizottság elfogadta a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentés tervezetét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Európai Bizottság kedden elfogadta a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentés tervezetét, amelyben felhívják a figyelmet, hogy Athén elhanyagolta kötelezettségeit a schengeni külső határok védelme terén, valamint ajánlásokat fogalmaznak meg az ország hatóságai számára. A Frontex adatai szerint a menekültáradat a tél beálltával sem mérséklődött jelentősen.

Az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy a biztosok kollégiuma elfogadta a tervezetet, amely a tagországok és az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) szakértőinek egy, előre be nem jelentett novemberi helyszíni látogatásán alapul. A dokumentum készítői, noha elismerik a görög hatóságok leterheltségét, megállapítják, hogy a migránsok tényleges azonosítása és regisztrációja nem történik meg. Előfordul, hogy az ujjlenyomatokat nem viszik be a rendszerbe, nem ellenőrzik mindig az úti okmányok hitelességét, és nem vetik össze azokat minden esetben az alapvető biztonsági adatbázisokkal.

A fenti hiányosságok orvoslása mellett a javaslatokban arra is kitérnek, hogy a görög kormánynak megfelelő befogadóközpontokat kellene létrehoznia, meg kellene kezdenie a jogosulatlan menedékkérők visszatoloncolását, fokoznia kellene a határok felügyeletét, jobb kiképzést kellene nyújtania a határőröknek és fejlesztenie kellene a határátkelőket.

A Frontex adatai szerint a menekültáradat a tél beálltával sem mérséklődött jelentősen. Januárban mintegy 60 ezer migráns haladt át Szerbián, ami a tavalyi egész éves adatok tíz százaléka, és tavasszal újabb erőteljes hullámra kell számítani. A migránsválság kirobbanása óta ugyan mintegy 660 ezren haladtak át Szerbián, eddig azonban mindössze körülbelül hatszázan kértek menedékjogot.

November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba.

Németországban több mint 90 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba januárban. Köztük a szíriai állampolgárok voltak messze a legtöbben 35 822-en. A nagyságra második csoport az irakiaké 18 563 fővel, a harmadik az afganisztáni állampolgároké 18 099 fővel.

Megbénította kedden a forgalmat a Görögországból Macedóniába vezető legfontosabb főúton több száz, Görögország északi részén rekedt migráns.

A zömmel szíriai menekültek serege az úttesten ülve követeli, hogy Macedóniába juthasson. A forgalmat ugyanis akadályozzák macedón taxisok és görög földművesek. Az utóbbiak a határ görög oldalán traktorokkal állják el az utat tiltakozásul a görög kormány szigorító jellegű nyugdíjreformja ellen.

Miután nem sikerült lezárni a török-görög határt, az Európai Unió Macedóniának segít abban, hogy lezárja déli határszakaszát, ami átirányíthatná a migránsokat Albániába, ahonnan szárazföldön, Montenegrón keresztül vagy az Adriai-tengeren át folytatnák útjukat Horvátországba - írta a Vecernji List című horvát napilap. A macedón-görög határ lezárása esetén a tavasszal érkező még nagyobb migránstömeg eláraszthatja a dél-dalmáciai dubrovniki régiót.

A görögországi Pireusz kikötőjébe kedden újabb 1700 migráns érkezett az Égei-tenger keleti részén fekvő görög szigetekről, ahová Törökországból kelnek át tömegesen. A görög parti őrség szerint hétfőn már közel 6500 migráns érkezett Pireuszba ugyanezen az útvonalon. Az újabb "roham" annak tudható be, hogy vasárnap ért véget a görög tengerészek négynapos sztrájkja.

Először a migránsválság kezdete óta számarányosan több nő és gyermek érkezik Európába, mint férfi a menekülthullámmal; a legfrissebb adatok szerint a görög-macedón határon átkelő migránsok 60 százaléka nő és gyermek volt - közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) Genfben.

Svédország és Ausztria több tízezer, javarészt elutasított vagy bűncselekményt elkövető menedékkérő kitoloncolását tervezi, ugyanakkor más EU-tagállamok jelenleg nem készülnek tömeges kitoloncolásra - derül ki a német hírügynökség összeállításából. A végrehajtás során jelentős nehézségekre lehet számítani, ugyanis az elutasított menedékkérők közel harmada úgynevezett nehéz eset, vagyis olyan személyekről van szó, akik nem akarnak elmenni, és akiknél nincsenek meg a megfelelő dokumentumok, amelyek alapján a kitoloncolást végre lehetne hajtani.

A Libanonba menekült szíriaiak közül a nők a legkiszolgáltatottabbak, mivel őket sújtja a legnagyobb mértékben a nemzetközi segélyek apadása és a libanoni befogadási feltételek szigorodása, kizsákmányolják őket és szexuális erőszaknak vannak kitéve - olvasható az Amnesty International jelentésében.