Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Közzétették az EU-reformokról szóló javaslatcsomagot

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Közzétette kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről. A brit kormányfő szerint "tényleges előrelépést" jelent a dokumentum, brit EU-szkeptikusok azonban élesen bírálták a javaslatokat.

Az ajánlásokról a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk dönteni.

A javaslatcsomag több területen engedményeket tesz Londonnak. A brit kormány például az EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a "vészféknek" nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.

Ezt azonban - a javaslat jelenlegi formájában - jóvá kellene hagynia a többi EU-tagállamnak is. Emellett ezt az eszközt csak átmenetileg lehetne alkalmazni, bár arra nem utal a tervezet, hogy pontosan mennyi ideig.

Jelentős engedmény, hogy a javaslatcsomag megtiltana mindenféle diszkriminációt az EU-ban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk milyen fizetőeszközt használ. A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése.

Brit szempontból komoly eredménynek tűnik az is, hogy a tervezet elismerné Nagy-Britannia kimaradását az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából, és ez szerepelne a jövőbeni EU-szerződésekben is. A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az uniós szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének teljesen egységes fellépésére lenne szükség.

David Cameron brit miniszterelnök kedden úgy nyilatkozott, igen jelentős módosításokat tartalmaz a javaslatcsomag. Cameron kijelentette: "van még munka" a részletek véglegesítéséig, de "tényleges előrelépés" történt azokon a szabályozási területeken, amelyeknek reformját a brit kormány elengedhetetlennek tartja. Úgy fogalmazott: a tervezet "elég jó ahhoz", hogy annak alapján ő pártolná a brit EU-csatlakozást, ha Nagy-Britannia még nem lenne az unió tagja.

A tervezethez csatolt levelében Donald Tusk elismerte, hogy további nehéz tárgyalások várnak a felekre, hozzátette ugyanakkor: meggyőződése szerint a javaslatcsomag jó alapot kínál a kompromisszumra.

A kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának prominens képviselői és más politikai erők azonban súlyos bírálatokkal illették Cameront, mivel véleményük szerint nem teljesültek a londoni reformelvárások.

Liam Fox, az EU-ellenes tory képviselőcsoport egyik veteránja úgy fogalmazott, hogy a javaslatcsomag "a közelében sem jár" azoknak a reformoknak, amelyeket a brit kormány a választóknak megígért.

Nigel Farage, az EU-ból való kilépésért küzdő Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője "szánalmasnak" nevezte a javaslatcsomagot. Richard Tice, a Leave.Eu nevű, szintén a brit EU-tagság feladásáért küzdő konzervatív kampánycsoport társalapítója pedig a brit nép becsapásával vádolta Cameront.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden közölte: nem ismeri Donald Tusk levelének tartalmát, de a szociális ellátórendszerek tekintetében mindig megértéssel fogadják, ha egy ország véget akar vetni a visszaéléseknek, viszont nem értenek egyet olyan megoldással, amely bárkit diszkriminatívan érintene.

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselője keddi közleményében azt írta: a javaslat egyes pontjai, köztük a munkakeresési támogatás megvonása, "magyar szempontból teljességgel vállalhatatlanok". Ujhelyi felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra, milyen háttéralkut kötött David Cameronnal a kérdésben.

A Párbeszéd Magyarországért közleményében azt írta, ha Orbán Viktor a brit uniós reformigényekkel kapcsolatos javaslatcsomag közzététele után nem lép, akkor végleg lemond az Európai Unió más országaiban boldogulást kereső magyarok érdekeinek képviseletéről, és ezzel miniszterelnöki esküjét is megszegi.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel Orbán Viktort, hogy ne támogasson olyan indítványt, amely megsértené a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogait és szociális támogatáshoz való hozzáférését. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője hangsúlyozta, pártja számára elfogadhatatlan, hogy egy uniós tagország kilépésével fenyegetőzve próbálja rákényszeríteni akaratát a többi tagállamra.

Beata Szydlo lengyel kormányfő közölte: mindenki egyetért abban, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia. Hozzátette ugyanakkor, hogy a témával kapcsolatban bővebben csak pénteken, a brit kormányfő varsói látogatása után tud majd nyilatkozni.

Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára azt mondta, a szociális juttatások vészfék-mechanizmusa elfogadható megoldás Prága számára, közölte továbbá, hogy a továbbiakban a korlátozás idejéről szóló vita lesz a legfontosabb. Egyúttal pozitívnak minősítette azt a javaslatot, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata a Tusk által kedden Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag. A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.

Hanganyag: Sigmond Árpád