Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A francia nemzetgyűlés elfogadta a rendkívüli állapot szabályozásának alkotmányba iktatását

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Elfogadta a francia nemzetgyűlés keddre virradó éjjel a terrorveszély kapcsán kezdeményezett alkotmánymódosítás első passzusát, amely a rendkívüli állapot szabályozásáról rendelkezik.

A javaslatot 103 igennel 26 nem ellenében fogadta el a parlament alsóháza. A kormányzó szocialisták és a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak többsége, valamint a centrista UDI is igennel szavazott, míg a Zöldek és a Baloldali Front, illetve a kormánypárti és a jobboldali képviselők közül néhányan nem támogatták az alkotmánymódosítást, amely szerintük "felesleges", miután a rendkívüli állapotot 1955 óta törvény szabályozza.

Az elfogadott passzus kimondja, hogy a rendkívüli állapotot "a közrend súlyos megsértésével járó azonnali veszély esetén" a kormány hirdetheti ki. A jelenlegi törvényhez hasonlóan a maximálisan 12 napra kihirdethető rendkívüli állapotot csak a parlament hosszabbíthatja meg egy olyan törvénnyel, amelyben annak időtartamát szabályozza. A hosszabbítás maximum négy hónapig tarthat, s csak egy újabb parlamenti szavazással újítható meg.

A képviselők az alkotmányreformba beiktatták a rendkívüli állapot életbe léptetésének parlamenti ellenőrzésének elvét is, amelyet több frakció is reklamált, valamint a kormány ellenvetése ellenére egy, a szocialisták által kezdeményezett olyan kitételt is, amely szerint a nemzetgyűlés teljes jogkörrel ülésezik és nem oszlatható fel a rendkívüli állapot ideje alatt. Manuel Valls kormányfő, aki jelen volt a szavazáskor, azonnal jelezte, hogy ez utóbbi intézkedést, amelyet az ellenzék nem támogatott, a kormány ki fogja vetetni a szövegből.

A miniszterelnök szerint egyébként a rendkívüli állapot alkotmányba foglalása elsősorban a kihirdetés és a meghosszabbítás indítékait szabályozza szigorúan, a passzus alapvetően az 1955-ben elfogadott és a 130 halálos áldozattal járó november 13-ai merényletsorozat után szigorított törvény szövegét emeli át.

A képviselők kedden kezdik meg az alkotmánymódosítás egyik nemzetközileg is vitatott passzusának vitáját, amely megfosztaná a terrorizmusért elítélteket francia állampolgárságuktól. Eredetileg csak a kettős állampolgárokra vonatkozott volna a javaslat, a szocialisták kérésére módosított szöveg azonban "az egyenlőség elvének nevében" a csak francia állampolgársággal rendelkezőket is érinti. A jogfosztás azonban kiegészítő büntetés maradna, amelyet nem a közigazgatási hatóság, hanem csak büntetőbíró mondhatna ki. Ez viszont azért vet fel aggályokat, mert a nemzetközi jog alapján senki nem tehető hontalanná.

A vita ellenére a nemzetgyűlés várhatóan szerdán kormánypárti többséggel elfogadja a teljes törvénytervezetet. A szenátusban - amely elé márciusban kerül a szöveg - viszont az ellenzéki jobboldal van többségben, így ott bizonytalan a tervezet sorsa. Az alkotmánymódosítás végleges elfogadásához a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok háromötödös támogatására van szükség, amely egyelőre nem biztosított.

Wellness hétvégék belföldön

Kényeztető wellness csomagok, töltődjön és szépüljön itthon!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi díszbe öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.