Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így írt a külföldi sajtó a magyar népszavazási kezdeményezésről

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Több európai újság pénteken is vezércikkben vagy kommentárban foglalkozott a magyar kormány által két napja kezdeményezett népszavazás hatásaival.

A Le Figaro című francia konzervatív lap vezércikke szerint elkerülhetetlen volt, hogy a migránsválságban tapasztalható európai tehetetlenség a nemzeti kezdeményezésekhez és a határok visszaállításához vezessen. A lap azt is megjegyezte, hogy a frontvonalba került Ausztria, valamint a balkáni és a közép-európai országok vezették be azt Macedóniával, amit az Európai Unió képtelen volt megszervezni Athénnal és Rómával, azaz az érkezők tényleges ellenőrzését a belépési pontokon. A lap szerint "ez nem ideális megoldás", de "legalább összehangolt akcióterv".

A bejelentett referendummal "Orbán Viktor magyar miniszterelnök új politikai frontot készül nyitni, amelynek kimenetele előre borítékolható" - hangsúlyozta írásában Philippe Gélie. Szerinte a kormányfő ugyanakkor joggal mondja, hogy Brüsszelnek nincs felhatalmazása arra, hogy az állampolgáraira kényszerítse a döntéseit. "Az Európai Unió legitimitása a sikereitől függ. A válságok sora azonban főleg működésbeli hiányosságaira világított rá. Európa vezetői, Hollande-dal és Merkellel az élen, vajon tudják-e, hogy Európa a túléléséért küzd?" - írta a Le Figaro.
http://www.lefigaro.fr/vox/monde/2016/02/25/31002-20160225ARTFIG00333-ci-git-schengen.php

A Handlesblatt című német üzleti lap online változatában Hans-Peter Siebenhaar Az osztrákok nagy illúziója című kommentárjában azt írta: Európa keleti felén egyes országok "nagy illúziót" kergetnek azzal, hogy azt gondolják, nem tartozik rájuk a "menekültprobléma", és képesek "egyoldalú megoldásokat barkácsolni" Németország és Görögország bevonása nélkül. A kerítések építése, a menekültek "elhárítása" vagy továbbterelése Németország vagy Svédország felé tartósan nem fog működni, és ez a felismerés be is érik majd, legkésőbb akkor, ha Németország esetleg valóban lezárja határait - írta a Handelsblatt szerzője.

Hozzátette, hogy Angela Merkel német kancellár nincs annyira elszigetelődve, amennyire egyesek sugallják. A "különösen törékeny helyzetben" lévő Bulgária például támogatja Berlin törekvését az ügy uniós megoldására. Ezzel szemben Orbán Viktor "szeretné felgyorsítani az EU szétesésének folyamatát."
A szerző véleménye szerint a "jobboldali populista" magyar miniszterelnök "nyilvánvalóan elfelejtette, hogy Magyarország milyen szerződéseket írt alá, amikor csatlakozott az EU-hoz", a népszavazást pedig "kirakatrendezvénynek" szánja, azzal a funkcióval, hogy elterelje a figyelmet belpolitikai problémákról. Ez a megoldás korábban "nagyon jól működött a néptribunnál" - írta Hans-Peter Siebenhaar.
http://www.handelsblatt.com/politik/international/fluechtlingspolitik-in-europa-die-grosse-illusion-der-oesterreicher/13014942.html

A magyar kormány döntésével, hogy népszavazást tart a menekültkvótákról, szabotálja a Lisszaboni Szerződésben rögzített döntési mechanizmust, amelynek alapján az Európai Unió döntött a menekültek országonkénti szétosztásáról - állítja Jirí Pehe neves cseh politológus a Právo című baloldali lapban megjelent kommentárjában.

A szerző emlékeztet: kvótaügyben Magyarország az Európai Bírósághoz fordult, mert nem tartja jogosnak, hogy egy ilyen komoly ügyben az EU minősített többséggel döntött. Ha a bíróság Magyarországnak ad igazat, akkor Budapestnek senki sem vethetné szemére, hogy elutasítja menekültek befogadását.

Amennyiben a népszavazásra a bírósági döntés előtt kerülne sor, úgy a referendum várható eredménye, tehát a kvóták elutasítása lényegében "pofon" lesz az EU legfelsőbb bírósági testületének, és azt jelezné, hogy Magyarországnak mindegy, milyen döntést hoz a bíróság, amelyhez maga is fordult. Ha ellenben a népszavazásra a bíróság döntése után kerül sor, amely várhatóan elutasítja a magyar (és a szlovák) panaszt, akkor Magyarország "megvető hozzáállása az európai döntési mechanizmusokkal szemben még nyilvánvalóbb lenne". Gondolhatunk bármit is a kvótákról, de az EU-nak ezután nem lenne más választása, mint szigorú szankciók elfogadása Magyarországgal szemben, hiszen a Lisszaboni Szerződés jelenleg egyfajta európai alkotmány.

Magyarország az EU-val szembeni "megvetésével" nincs egyedül. Robert Fico szlovák miniszterelnök még azt a fáradtságot sem veszi, hogy a kvóták elutasítása ügyében a nép szava mögé bújjon. "A visegrádi politikusok ismételten arra panaszkodnak, hogy senki sem veszi őket komolyan. Az EU többi tagállama számára azonban nehéz komolyan venni olyan államokat, amelyek nem hajlandóak alávetni magukat az EU azon szerződéseinek, amelyek elfogadásához maguk is hozzájárultak" - zárja kommentárját Jirí Pehe.