Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A bevándorlók kitoloncolásának szigorításáról szavaznak a svájciak

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Népszavazást tartanak vasárnap Svájcban, ahol többek között arról kell véleményt nyilvánítania a lakosságnak, hogy egyetért-e a bűncselekményt elkövető külföldiek automatikus kiutasítását előirányzó, a bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) által előterjesztett törvényjavaslattal.

Az ország legerősebb politikai formációjának számító SVP egy hasonló tartalmú, de a kitoloncolással járó bűncselekmények tekintetében engedékenyebb kezdeményezésére már 2010 novemberében igent mondtak az alpesi ország lakói.

Az előterjesztést tavalyi törvénybe iktatásakor a kormány és a parlament azonban kiegészítette egy méltányossági záradékkal, amely számos esetben nem teszi lehetővé a tényleges kiutasítást. Az SVP véleménye szerint ezzel a lépéssel felhígították a nép korábbi döntését.

Az SVP így most azt szeretné elérni, hogy a külföldiek már a kisebb bűncselekmények elkövetése - például a szociális juttatásokkal való visszaélés vagy kábítószer-kereskedelem, illetve ha visszaeső bűnözőről van szó, akkor az "egyszerű testi sértés", "rágalmazás" vagy "verekedésben való részvétel" - esetén se menekülhessenek meg az országból való kitoloncolástól. A kiutasítást a párt javaslata szerint pedig automatikusan - az arányosság mérlegelése vagy az egyedi esetek vizsgálata nélkül - kell végrehajtani, rögtön a kiszabott büntetés letöltése után. Továbbra is érvényben marad viszont az az alkotmányban rögzített kitétel, hogy senkit nem lehet olyan államba visszaküldeni, ahol kínzás vagy kegyetlen bánásmód fenyegeti.

A párt előterjesztését nem támogatja sem a kormány, sem pedig a parlament, mivel szerintük az ellentétes a jogállamiság alapelveivel és a nemzetközi joggal is. Közvélemény-kutatások szerint nagyjából azonos nagyságú a kezdeményezést támogatók és elvetők tábora.

A statisztikai hivatal adatai szerint 2014-ben közel 3900 külföldit toloncoltak volna ki az országból, ha a tavaly márciusban elfogadott törvény már akkor érvényben lett volna. Az SVP új kezdeményezése nyomán ez a szám több mint 10 200 lett volna, a valóságban azonban csak 500 embert toloncoltak ki.

A világon Svájcban az egyik legmagasabb a külföldiek aránya a lakosságon belül: a 2014-es adatok szerint a népesség 24,3 százaléka. Ez a 20. század eleje óta végbement nagy bevándorlási hullámoknak a következménye. A svájci állampolgárság megszerzése azonban nem egyszerű: csak az igényelheti, aki már 12 évet élt az országban. Sok Svájcban született külföldi azonban megtartja szülei származási országának állampolgárságát.

Az alpesi országban élő nagyjából 2 millió külföldi többsége Európából származik: 15,3 százalék az olaszok, 14,9 százalék a németek, 13,1 százalék a portugálok, 5,8 százalék a franciák, 5 százalék a koszovóiak, 4 százalék a spanyolok és 3,9 százalék a szerbek aránya. Európa többi részéből 19,3 százalékuk származik, Törökországból 3,5 százalék. Az afrikai bevándorlók aránya 4,3 százalék, az amerikaiaké 4 százalék. A hivatalos svájci statisztikák szerint a külföldiek 6,5 százalékát teszik ki az ázsiaiak, óceániaiak és a hontalanok, vagyis akik semmilyen állampolgársággal nem rendelkeznek.

A vasárnapi referendumon terítékre kerül még a Svájc legfontosabb alpesi tranzitútvonalának számító Gotthard-alagút ügye is. Ezen napi szinten átlagosan 17 ezer jármű halad keresztül, és már ráfér a felújítás. Mivel el akarják kerülni ennek a kiemelten fontos közlekedési folyosónak a több hónapos lezárását, előbb egy második alagutat építenének, később pedig mindkettőt megnyitnák a forgalom előtt. A terv megvalósításához az alpesi közúti tranzitforgalomról szóló szövetségi törvény kiegészítésére van szükség. Az előterjesztés ellenzői úgy vélik, túl drága a projekt, ha pedig megvalósul, az szerintük a teherautók számának, így a károsanyag-kibocsátásnak a megduplázódásához fog vezetni.

A népszavazás harmadik témája az élelmiszerekkel és a mezőgazdasági nyersanyagokkal kapcsolatos spekulációkról szól, a szociáldemokraták, a zöldek és a segélyszervezetek ugyanis véget akarnak vetni ennek a gyakorlatnak, amely szerintük károsan hat a fejlődő országok élelmezési helyzetére. A kezdeményezők azt akarják elérni, hogy a tisztán pénzügyi befektetőket zárják ki az élelmiszertőzsdékről. A berni kormány szerint kétséges lenne egy ilyen tilalomnak a hatékonysága a szegénység elleni küzdelemben. Többen attól tartanak, hogy egy ilyen intézkedésnek káros mellékhatásai lennének a svájci nemzetgazdaságra.

A vasárnapi referendum negyedik, s egyúttal utolsó témája a házaspárok adózásának ügye. A Kereszténydemokraták (CVP) azt akarják elérni, hogy a házaspárok adózási szempontból ne legyenek rosszabb helyzetben, mint az élettársi viszonyban élők. Nagyjából 80 ezer dolgozó házaspárról van szó, akiknek a keresete összeadódik, ami után magasabb adót kell fizetni, mint a nem házasságban élő párok egyéni jövedelme után.

A nyugdíjas házaspárok ráadásul a nekik járó állami öregségi ellátásnak összességében csak a 75 százalékát kapják meg, míg az élettársak a teljes összeget, igaz, hogy utóbbiak nem jogosultak özvegyi ellátásra. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása becslések szerint nagyjából 2 milliárd eurónyi (622 milliárd forintnyi) adókiesést okozna az államnak, a kormány ennek ellenére támogatja a házaspárok "büntetésének" megszüntetését.

Az SPA tavaly októberben történetének legjobb eredményével nyerte meg az alpesi országban tartott parlamenti választásokat. A kormányban 1959 óta azonban valamennyi nagyobb párt képviselteti magát, és konszenzussal hoz döntést. Az ország vezetőjét - aki az állam- és kormányfő egy személyben - és az alelnököt évente újraválasztja a törvényhozás a kormány tagjai közül.

Svájc a világ egyetlen közvetlen demokráciája, ahol a lakosság évente négyszer népszavazáson hoz döntést egy-egy konkrét kérdésben.