Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Olof Palme svéd miniszterelnököt 30 éve gyilkolták meg

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Harminc éve, 1986. február 28-án lett merénylet áldozata Olof Palme svéd miniszterelnök, a gyilkosság körülményei máig tisztázatlanok.

Palme 1927. január 30-án született Stockholmban. Hazájában jogi, Amerikában bölcsész diplomát szerzett, az ott megtapasztalt társadalmi egyenlőtlenségek és a fejlődő országokban tett látogatásai nyomán a szociáldemokrácia mellett kötelezte el magát. Harmincévesen választották meg parlamenti képviselőnek, 1963-tól különböző miniszteri tisztségeket töltött be, 1969-ben lett a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke és kormányfő. A tisztséget 1976-ig, majd 1982-től haláláig töltötte be.

Kormányzása alatt Svédországot stabilitás jellemezte, a semleges ország jó kapcsolatot épített ki Európa és a harmadik világ államaival. A németül, franciául és angolul is kiválóan beszélő Palme a múlt század legismertebb és legnépszerűbb svéd politikusa, a Szocialista Internacionálé egyik vezető alakja volt. Következetes híve volt a békepolitikának, sokat tett az Észak-Dél párbeszéd, egy igazságosabb világgazdasági rend érdekében. 1980-ban alakult meg a Nemzetközi Palme Bizottság, melynek fontos szerepe volt az európai biztonsági és bizalomerősítő tevékenység alakításában.

Az ötvenkilenc éves, háromgyerekes kormányfőt 1986. február 28-án lőtte le egy máig ismeretlen merénylő Stockholm belvárosában, a Scandia Building előtt. A biztonsági intézkedéseket szándékosan mellőző, közszeretetnek örvendő Palme egy mozielőadás után gyalog indult hazafelé feleségével, amikor egy útkereszteződésnél a sötétből előugró tettes a világ egyik legerősebb kézifegyverével, egy Smith-Wesson 357-es Magnum revolverrel hátba lőtte. A túlélésre esélye sem volt, a közvetlen közelről kilőtt, ólomhegyű, rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna. A tettes Palme feleségére is rálőtt, de az asszonyt csak súrolta a golyó.

Svédország a merényletet követően sokkos állapotba került, mert utoljára 1792-ben gyilkolták meg az ország vezetőjét (akkor III. Gusztáv királyt lőtték le egy álarcosbálban, ez ihlette Verdi operáját). A gyilkosság helyszínén réztáblát helyeztek el, amelyet minden év január 30-án, Palme születésnapján, valamint az orvtámadás évfordulóján a megemlékezés virágai borítanak. Palme nevét hazájában és világszerte számos intézmény, közterület viseli, Budapesten a Városligetben található az Olof Palme sétány.

A közvélemény nehezen viselte Palme elvesztését, azt a tényt, hogy a nyílt utcán le lehet lőni egy köztiszteletben álló személyiséget, de még rosszabbul azt, hogy a három évtizednyi nyomozás a ráfordított több száz millió korona, a sok százezer oldalnyi vizsgálati irat és a nyomravezetőnek kitűzött 50 millió korona ellenére sem hozott eredményt. Vádat csak egyetlen személy, egy Christer Pettersson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége a tettesként azonosította. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később bizonyítékok hiányában felmentették, legfőképp azért, mert nem került elő a gyilkos fegyver. Petersonra 2004 szeptemberében súlyos fejsérülésekkel, eszméletlenül találtak, nem sokkal később meg is halt, de sérüléseinek okozója azóta sem ismert.

Az egy helyben topogó vizsgálat számos összeesküvés-elmélet alapjául szolgált, főként hogy Palménak számos ellensége lehetett. Kritizálta a vietnami háborút, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, többször találkozott a kubai forradalmár Fidel Castróval, s hazájában sokan Moszkva-barátnak tartották.

A német Focus magazin 2011-ben azzal állt elő, hogy a jugoszláv titkosszolgálat bérgyilkosa volt a tettes. Egy másik népszerű teória szerint a PKK kurd terrorszervezet, megint másik szerint a svéd titkosszolgálat szélsőjobboldali tisztjei szervezték meg a merényletet. Többen vélik, hogy a dél-afrikai rezsim tetette el láb alól az apartheid politikáját élesen bíráló politikust. Ezt az elméletet támogatta a Millennium-trilógia szerzője, a 2004-ben elhunyt Stieg Larsson is, aki 1995-ben végzett magánnyomozása során arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosságot egy szélsőjobboldali nézeteket valló, a dél-afrikai titkosszolgálattal kapcsolatban álló svéd katonatiszt szervezte meg. Akadnak, akik az illegális fegyverkereskedelem vezéreit, chilei titkos szervezeteket, az olasz P2 titkos páholyt vagy az amerikai hírszerzést gyanítják a háttérben, sőt a legvadabb feltevés szerint maga Palme rendezte meg saját halálát.

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi díszbe öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.