Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így pofoznák helyre Schengent

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az útlevélellenőrzés-mentes schengeni rezsim év végéig történő teljes helyreállítását célozza meg az Európai Bizottság pénteken bemutatott ütemterve - írja a BruxInfo. A menekültügyi biztos a Görögországban rekedt menekültek tömeges áthelyezésének megindulására számít a következő napokban és úgy látja, hogy az EU-török cselekvési terv kezdi meghozni az első gyümölcseit.

A schengeni útlevél-ellenőrzés nélküli rendszer normális működésének év végéig történő helyreállítását irányozza elő az a lépésekre és időpontokra lebontott ütemterv, amit pénteken ismertetett Dmitrisz Avramopulosz, az EU bel- és menekültügyi biztosa.

"Az ütemterv célja az egyoldalú tagállami döntésekről egy összehangolt megközelítés felé történő elmozdulás és minden létező belső határellenőrzés 2016 végéig történő feloldása" - szögezte le sajtóértekezletén a görög nemzetiségű biztos.

Az ütemterv első lépcsőben a schengeni szabályok valamennyi tagállam által történő teljes körű alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Ez többek között azt foglalja magában, hogy a tagállamoknak fel kell hagyniuk a menekültek egymásra való átömlesztésének politikájával; hozzáférést kell biztosítaniuk a menedékkérőknek, de el kell utasítaniuk azokat, akik pusztán tranzitútvonalnak kívánják használni az ország területét.

Második lépésként az ütemterv a külső határellenőrzésben tapasztalt súlyos hiányosságok kiküszöbölését szorgalmazza azon logika alapján, hogy a belső határok nélküli szabad mozgásnak előfeltétele a közös külső határok hatékony ellenőrzése. A Bizottság azt szeretné, ha a közös európai határ- és parti őrség - aminek felállítására tavaly decemberben tett javaslatot - legkésőbb augusztus végéig működőképessé válna. Ez rendkívül ambiciózus cél, és azt előfeltételezi, hogy az uniós intézményeknek június végéig sikerül megállapodniuk a jogszabályi javaslatról.

Lényegében a közös európai határ- és parti őrség működésének megkezdése és az ezzel együtt járó intézményi változások jelentenék az ugródeszkát és adnák meg a jelet a schengeni rezsim régi kerékvágásba történő visszazökkenésére.

Az elmúlt fél évben nyolc uniós tagállam függesztette fel egyedi alapon, de a szabályokkal összhangban a schengeni szabályokat, visszaállítva az útlevél-ellenőrzést a határokon. Ha a menekülthullám a következő két hónapban sem csitul, és Görögországnak nem sikerül újra ellenőrzés alá vonnia a külső határait, kiküszöbölve a beazonosított súlyos problémákat, akkor a Bizottság május 12-én a schengeni határkódex alapján a határellenőrzések meghosszabbítását, illetve visszaállítását fogja javasolni, hangsúlyozottan csak azokon a határszakaszokon, ahol ez feltétlenül szükséges, és az arányosság elvének figyelembe vételével. Ebben az esetben egyes határszakaszokon akár 2 évre is visszaállíthatják a belső ellenőrzést.

A Bizottság a júniusi EU-csúcs előtt készíti el majd az ütemterv értelmében értékelését arról, hogy visszaállíthatók-e a dublini transzferek Görögország esetében. Az ütemtervnek a dublini rendszer reformja is részét képezi, amiről március 16-án fogadja el közleményét az Európai Bizottság. A jogszabályi javaslat a konzultációs időszak után néhány hónappal később lát majd napvilágot.

Dmitrisz Avramopulosz újságírói kérdésre annyit elárult, hogy a mára elavult és működésképtelen dublini szabályok felülvizsgálatának részeként a testület annak a szabálynak az eltörlését, vagy módosítását fogja javasolni, ami előírja, hogy a menedékkérőket az első érkezés szerinti országban kell regisztrálni és ott kell benyújtani és elbírálni a menedékjogi kérelmüket is.

A felülvizsgálat másik sarkalatos pontja az egyelőre ideiglenes áthelyezési mechanizmus (kötelező menekültkvóták) állandó rendszerré való átalakítása lehet. A BruxInfo értesülései szerint három opciót mérlegel a Bizottság. Az egyik - aminek a legkisebb a valószínűsége - változatlanul hagyná a status quo-t. A másik egy állandó áthelyezési mechanizmust hozna létre (ezt többek között Magyarország is elutasítja), míg a harmadik csak ad hoc alapon, válsághelyzetekben folyamodna a menekültek tagállamok közötti szétosztásához.

Avramopulosz pénteken feltűnést keltett azzal a bejelentésével, miszerint a következő néhány napban a menekültek tömeges áthelyezésének beindulására számít Görögországból. Emlékezetes, hogy a két év alatt megcélzott 160 ezer menekültből eddig csak alig több mint ötszázat fogadtak be az olaszoktól és a görögöktől más tagállamok. A BruxInfo aziránt érdeklődött a biztostól, hogy mire alapozza bizakodását. Avramopulosz válaszában rámutatott, hogy valóban akadnak olyan tagállamok, amelyek vonakodnak részt venni az áthelyezésben. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a mechanizmusról többségi szavazással döntöttek a tagállamok, és a döntés végrehajtása valamennyi tagállam számára kötelező. Úgy vélte, hogy a március 7-i EU-török, illetve az azt követő EU-csúcson arról is vita lesz, hogy ki, miként értelmezi a migrációs válság kezelésére eddig közösen elfogadott döntéseket.

A menekültügyi biztos hozzátette, hogy a népmozgások a mostani válság megoldása után sem fognak teljesen leállni, és sohasem lehet tudni, hogy az EU milyen tagállamai kerülnek a jövőben nyomás alá, amikor szükségük lehet a többiek segítségére. Arra azonban nem adott érdemi választ, hogy mi alapján bízik a hétfői csúcsot követően a menekültek tömeges áthelyezésének megindulásában.

A biztos kijelentette, hogy a még novemberben elfogadott EU-török akcióterv szemmel láthatóan kezdi meghozni első gyümölcseit. Avramopulosz a hétfői EU-török csúcson "bizonyos nagyon, nagyon komoly megállapodások elérését" helyezte kilátásba, de nem bocsátkozott részletekbe.

A hétfői találkozónak megágyazandó, a Bizottság két döntést is hozott pénteken, ami növelheti a török együttműködési készséget annak a fő célnak az elérésében, hogy nagyságrendekkel csökkentsék az EU-ba érkező migránsok számát. A testület először is elfogadta második helyzetjelentését a vízumliberalizációs útiterv török végrehajtásáról, pozitív mérleget vonva a feltételek Törökország által történő teljesítéséről. Avramopulosz őszre harangozta be a harmadik helyzetjelentést, előrebocsátva, hogy ha az is pozitív lesz, döntés születhet a vízumkényszer eltörléséről.

Egy másik bejelentés szerint a Bizottság átutalta a menekültek helyzetének javítását célzó 3 milliárd eurós "török" pénzügyi támogatási csomagból az első, 95 millió eurós részletet.

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.

Csapatépítés, esküvő, konferencia?

A Travelo rendezvény melléklete jobbnál jobb tippekkel könnyíti meg rendezvényei szervezését!