Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így pofoznák helyre Schengent

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az útlevélellenőrzés-mentes schengeni rezsim év végéig történő teljes helyreállítását célozza meg az Európai Bizottság pénteken bemutatott ütemterve - írja a BruxInfo. A menekültügyi biztos a Görögországban rekedt menekültek tömeges áthelyezésének megindulására számít a következő napokban és úgy látja, hogy az EU-török cselekvési terv kezdi meghozni az első gyümölcseit.

A schengeni útlevél-ellenőrzés nélküli rendszer normális működésének év végéig történő helyreállítását irányozza elő az a lépésekre és időpontokra lebontott ütemterv, amit pénteken ismertetett Dmitrisz Avramopulosz, az EU bel- és menekültügyi biztosa.

"Az ütemterv célja az egyoldalú tagállami döntésekről egy összehangolt megközelítés felé történő elmozdulás és minden létező belső határellenőrzés 2016 végéig történő feloldása" - szögezte le sajtóértekezletén a görög nemzetiségű biztos.

Az ütemterv első lépcsőben a schengeni szabályok valamennyi tagállam által történő teljes körű alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Ez többek között azt foglalja magában, hogy a tagállamoknak fel kell hagyniuk a menekültek egymásra való átömlesztésének politikájával; hozzáférést kell biztosítaniuk a menedékkérőknek, de el kell utasítaniuk azokat, akik pusztán tranzitútvonalnak kívánják használni az ország területét.

Második lépésként az ütemterv a külső határellenőrzésben tapasztalt súlyos hiányosságok kiküszöbölését szorgalmazza azon logika alapján, hogy a belső határok nélküli szabad mozgásnak előfeltétele a közös külső határok hatékony ellenőrzése. A Bizottság azt szeretné, ha a közös európai határ- és parti őrség - aminek felállítására tavaly decemberben tett javaslatot - legkésőbb augusztus végéig működőképessé válna. Ez rendkívül ambiciózus cél, és azt előfeltételezi, hogy az uniós intézményeknek június végéig sikerül megállapodniuk a jogszabályi javaslatról.

Lényegében a közös európai határ- és parti őrség működésének megkezdése és az ezzel együtt járó intézményi változások jelentenék az ugródeszkát és adnák meg a jelet a schengeni rezsim régi kerékvágásba történő visszazökkenésére.

Az elmúlt fél évben nyolc uniós tagállam függesztette fel egyedi alapon, de a szabályokkal összhangban a schengeni szabályokat, visszaállítva az útlevél-ellenőrzést a határokon. Ha a menekülthullám a következő két hónapban sem csitul, és Görögországnak nem sikerül újra ellenőrzés alá vonnia a külső határait, kiküszöbölve a beazonosított súlyos problémákat, akkor a Bizottság május 12-én a schengeni határkódex alapján a határellenőrzések meghosszabbítását, illetve visszaállítását fogja javasolni, hangsúlyozottan csak azokon a határszakaszokon, ahol ez feltétlenül szükséges, és az arányosság elvének figyelembe vételével. Ebben az esetben egyes határszakaszokon akár 2 évre is visszaállíthatják a belső ellenőrzést.

A Bizottság a júniusi EU-csúcs előtt készíti el majd az ütemterv értelmében értékelését arról, hogy visszaállíthatók-e a dublini transzferek Görögország esetében. Az ütemtervnek a dublini rendszer reformja is részét képezi, amiről március 16-án fogadja el közleményét az Európai Bizottság. A jogszabályi javaslat a konzultációs időszak után néhány hónappal később lát majd napvilágot.

Dmitrisz Avramopulosz újságírói kérdésre annyit elárult, hogy a mára elavult és működésképtelen dublini szabályok felülvizsgálatának részeként a testület annak a szabálynak az eltörlését, vagy módosítását fogja javasolni, ami előírja, hogy a menedékkérőket az első érkezés szerinti országban kell regisztrálni és ott kell benyújtani és elbírálni a menedékjogi kérelmüket is.

A felülvizsgálat másik sarkalatos pontja az egyelőre ideiglenes áthelyezési mechanizmus (kötelező menekültkvóták) állandó rendszerré való átalakítása lehet. A BruxInfo értesülései szerint három opciót mérlegel a Bizottság. Az egyik - aminek a legkisebb a valószínűsége - változatlanul hagyná a status quo-t. A másik egy állandó áthelyezési mechanizmust hozna létre (ezt többek között Magyarország is elutasítja), míg a harmadik csak ad hoc alapon, válsághelyzetekben folyamodna a menekültek tagállamok közötti szétosztásához.

Avramopulosz pénteken feltűnést keltett azzal a bejelentésével, miszerint a következő néhány napban a menekültek tömeges áthelyezésének beindulására számít Görögországból. Emlékezetes, hogy a két év alatt megcélzott 160 ezer menekültből eddig csak alig több mint ötszázat fogadtak be az olaszoktól és a görögöktől más tagállamok. A BruxInfo aziránt érdeklődött a biztostól, hogy mire alapozza bizakodását. Avramopulosz válaszában rámutatott, hogy valóban akadnak olyan tagállamok, amelyek vonakodnak részt venni az áthelyezésben. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a mechanizmusról többségi szavazással döntöttek a tagállamok, és a döntés végrehajtása valamennyi tagállam számára kötelező. Úgy vélte, hogy a március 7-i EU-török, illetve az azt követő EU-csúcson arról is vita lesz, hogy ki, miként értelmezi a migrációs válság kezelésére eddig közösen elfogadott döntéseket.

A menekültügyi biztos hozzátette, hogy a népmozgások a mostani válság megoldása után sem fognak teljesen leállni, és sohasem lehet tudni, hogy az EU milyen tagállamai kerülnek a jövőben nyomás alá, amikor szükségük lehet a többiek segítségére. Arra azonban nem adott érdemi választ, hogy mi alapján bízik a hétfői csúcsot követően a menekültek tömeges áthelyezésének megindulásában.

A biztos kijelentette, hogy a még novemberben elfogadott EU-török akcióterv szemmel láthatóan kezdi meghozni első gyümölcseit. Avramopulosz a hétfői EU-török csúcson "bizonyos nagyon, nagyon komoly megállapodások elérését" helyezte kilátásba, de nem bocsátkozott részletekbe.

A hétfői találkozónak megágyazandó, a Bizottság két döntést is hozott pénteken, ami növelheti a török együttműködési készséget annak a fő célnak az elérésében, hogy nagyságrendekkel csökkentsék az EU-ba érkező migránsok számát. A testület először is elfogadta második helyzetjelentését a vízumliberalizációs útiterv török végrehajtásáról, pozitív mérleget vonva a feltételek Törökország által történő teljesítéséről. Avramopulosz őszre harangozta be a harmadik helyzetjelentést, előrebocsátva, hogy ha az is pozitív lesz, döntés születhet a vízumkényszer eltörléséről.

Egy másik bejelentés szerint a Bizottság átutalta a menekültek helyzetének javítását célzó 3 milliárd eurós "török" pénzügyi támogatási csomagból az első, 95 millió eurós részletet.