Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Jogi akadálya lehet a menekültek visszaküldésének

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Több jogi és procedurális akadályba is ütközhet annak a tervnek a végrehajtása, amelynek értelmében minden illegális úton érkező menedékkérőt visszaküldhetnének az EU-ból Törökországba, és cserébe a tagállamok befogadnának ugyanannyi ott tartózkodó menekültet - mutat rá az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) két szakértője. A jelek szerint a Tanács jogi szolgálata is osztja ezeket az aggodalmakat - írja a BruxInfo.

A Törökországból illegális úton az EU-ba bejutó menekültek visszaküldésére vonatkozó terv jogilag három szempontból is kikezdheti az EU tagállamainak emberi jogi kötelezettségvállalásait, és a végrehajthatósága legalább két eljárásbeli okból is megkérdőjeleződhet - állítja két brüsszeli szakértő.

A BruxInfo értesülései szerint a Tanács jogi szolgálata is osztja a török terv megvalósíthatósága iránt támasztott jogi kételyeket. Egy nevének mellőzését kérő forrás egyenesen azt mondta, hogy az elképzelés abban a formában, ahogy azt a legutóbbi csúcson előterjesztették, egyszerűen kivitelezhetetlen.

Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének már csak néhány napja van arra, hogy kitárgyaljon és a tagállamok vezetői elé terjesszen egy minden szempontból működőképes és a jog próbáját is kiálló megoldást.

A március 7-i EU-csúcson asztalra került és jelenleg tárgyalt EU-török terv értelmében az EU visszaküldhetne minden illegális úton bejutó új migránst (köztük szíriai menekülteket) is Törökországba azon az alapon, hogy az EU biztonságos harmadik országnak ismerné el a török államot. Az alkucsomag egy másik kulcsfontosságú pontja értelmében pedig minden egyes visszaküldött menekült után az EU tagállamai önkéntes alapon befogadnának egy másik menekültet Törökországból.

Sergio Carrera és Elspeth Guild - mindketten az Európai Politikai Tanulmányok Központjának menekültügyi szakértői - elsőként arra emlékeztetnek, hogy az uniós jog tiltja a külföldiek kollektív kiutasítását. Ezt az elvet nem csak az alapvető jogok chartája rögzíti, de például az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjoga is megerősíti. A bíróság érvelése szerint, amikor egy állam felelősséget vállal az illegális bevándorlókért és a menedékkérőkért például úgy, hogy kimenti őket egy tengeren hánykolódó csónakból, az emberi jogok európai konvencióját kell alkalmazni. Ennek értelmében pedig kollektív kitoloncolásnak minősül az, ha partra teszik őket egy számukra nem biztonságos országban, anélkül, hogy lehetőséget biztosítottak volna nekik a nemzetközi védelem megkérvényezésére.

A CEPS szakértői szerint a jogsértés egy másik állam területi vizeire is fennáll, ezért az elv területen kívül is alkalmazandó. "Ezért az Európába bejutni kívánó személyek Törökországba való visszakényszerítésére vonatkozó javasolt megoldás, a menedékjogi kérelem benyújtási lehetőségének megtagadásával már önmagában törvénytelen" - fogalmaznak a brüsszeli kutatóintézet elemzői.

A másik jogi aspektus a menedékkérők ügyük megvizsgálása nélküli visszaküldésére vonatkozik, amit ugyancsak tilt a nemzetközi és az uniós jog. Carrera és Guild szerint, ha egy szíriai menedékjogi kérelmet kísérel meg benyújtani egy EU-tagállamban, de kérelmének megvizsgálása és elbírálása nélkül visszaküldik Törökországba, "az felér az emberi jogok alapvető megsértésével".

Az érintett uniós tagállamot csak az mentené fel a jogsértés vádja alól, ha Törökország ténylegesen biztonságos harmadik ország lenne a szóba forgó szíriai menekült számára. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint biztonságos harmadik ország csak azokra az országokra alkalmazható, ahonnan nincsenek menekültek vagy ahol a menekültek mindenféle veszély nélkül részesülhetnek a menedékjog előnyeiből.

Ezzel összefüggésben a harmadik jogi vonatkozás a tervvel összefüggésben az a kérdés, hogy Törökország a menekültek számára valóban biztonságos harmadik országnak minősül-e. Ankara ratifikálta az 1951-es genfi konvenciót és az 1967-es jegyzőkönyvet, de földrajzi korlátozást tárgyalt ki magának, aminek értelmében a kötelezettségei nem terjednek a nem európai menekültekre. A törökök az európai emberi jogi konvenciónak is aláírói, ám az EJEB már számos ítéletben elmarasztalta a menekültekkel (és nem csak a menekültekkel) szembeni embertelen és megalázó bánásmód, kínzások és fenyítések miatt.

"Ez a helyzet alapjaiban kérdőjelezi meg azokat az uniós kezdeményezéseket, amelyek Törökországot biztonságos harmadik országnak ismernék el" - vélekednek a CEPS szakértői. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Törökországban gyakran a menekültek elemi létfenntartáshoz (például keresethez, munkához, szociális ellátásokhoz) szükséges feltételek sem biztosítottak. Ezért úgy vélelmezik, hogy a menekültek menedékjogi kérelmük benyújtása és ügyük tényleges elbírálása nélkül történő visszafordítása valószínűleg az emberi jogok európai konvenciójának megsértése lenne.

További részletek a BruxInfo cikkében.