Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Négy ország közt őrlődnek a kurdok

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A kurdok, akiknek Szíriában élő közössége csütörtökön jelentette be, hogy észak-szíriai önigazgató térségeik föderációba tömörülnek, egy indoeurópai eredetű, 25-35 milliós népcsoport, amely saját ország híján Törökország, Irán, Irak és Szíria területén él.

Legtöbben, mintegy 12-15 millióan Törökország délkeleti részén élnek, és az ország lakosságának húsz százalékát teszik ki. Iránban ötmilliós kurd kisebbség található, amely az iszlám köztársaság lakosságának valamivel kevesebb mint tíz százaléka. A szomszédos Irak 4,5 millió kurdnak ad otthont, ők a népesség 15-20 százalékát adják, míg Szíriában élnek közülük a legkevesebben, hárommillióan, és a polgárháború sújtotta közel-keleti ország jelenlegi lakosságának 15 százalékát teszik ki. Jelentős kurd kisebbség él még Azerbajdzsánban, Örményországban, Libanonban és Európában is, elsősorban Németországban.

A kurdoknak viszontagságos évszázadaik alatt sikerült megőrizniük nyelvi dialektusaikat, hagyományaikat és társadalmuk törzsi szervezettségét. Vezetőik időtlen idők óta egy egységes és önálló Kurdisztán megteremtését tűzték ki célul, így az érintett országok kormányai az államuk integritását fenyegető etnikumként tekintenek rájuk.

Törökország délkeleti részén a kurdok autonómiájáért küzdő, a török hatóságok által betiltott és az Egyesült Államok, az Európai Unió és Ankara által terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1984-ben indított kormányellenes felkelést, és azóta a konfliktusban mintegy 45 ezren vesztették életüket. A harcok két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában kezdődtek újra. A török biztonsági erők december óta átfogó katonai akciót hajtanak végre a kurd fegyveresek ellen, több helyen kijárási tilalom van érvényben. Ez utóbbi jelentősen korlátozza a lakosság mindennapi életét, és eddig több ezren kényszerültek otthonuk elhagyására.

Válaszul a török biztonsági erők műveleteire az elmúlt időszakban több robbantásos merénylet történt, amelyeket kurd szakadár harcosok számlájára írtak a török hatóságok. A belügyi tárca kedden jelentette be, hogy a PKK egyik női tagja követte el a múlt vasárnapi ankarai öngyilkos merényletet, amely 37 halálos áldozatot követelt. Február közepén 29-en meghaltak, 81-en pedig megsebesültek Ankarában egy robbantásos merényletben, amelynek elkövetését a PKK-hoz köthető Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű csoport vállalta magára.

Iránban időről időre szintén kiújulnak a fegyveres összecsapások az ország északnyugati, Törökországgal határos részén a kurdok és az iráni biztonsági erők között. A legjelentősebb kurd fegyveres tömörülés a térségben a Kurdisztáni Szabad Élet Pártja (PJAK), amelynek bázisa Irak északkeleti részén található, onnan indítja csapásait az iráni erők ellen. A kurd szeparatista törekvések az iszlám köztársaság területén is évtizedekre nyúlnak vissza: a kurdok 1945-ben köztársaságot hoztak létre a térségben, amelyet az iráni hadsereg egy évvel később teljesen felszámolt. Az 1979-ben lezajlott iszlám forradalmat követően még erőteljesebben elnyomták a kurdok szeparatista törekvéseit.

A kurd kisebbség Irakban rendelkezik a legnagyobb autonómiával: a 2003-as iraki háború és Szaddám Huszein iraki elnök bukása után a kurdok átvették az ország északi része feletti ellenőrzést, és a 2005-ös iraki alkotmány értelmében iraki Kurdisztánt autonóm területté nyilvánították. Azóta mintegy 40 ezer négyzetkilométer nagyságú, olajban gazdag területet (Erbíl, Dohúk és Szulejmaníja tartományok) és Kirkuk városát csatolták az autonóm kurd területhez. Ez utóbbit 2014 júniusában foglalták el, kihasználva az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet előrenyomulását és az iraki hadsereg megfutamodását.

Maszúd Barzáni, iraki Kurdisztán vezetője, aki mandátuma lejárta ellenére hivatalában maradt, 2014-ben arra kérte fel a kurd parlamentet, hogy készítse elő a terület függetlenségéről szóló népszavazást.

Szíriában a 2011 márciusában kitört, Bassár el-Aszad szíriai elnök uralma elleni tiltakozásokkal párhuzamosan az évtizedeken keresztül elnyomás alatt sínylődő kurdok is Damaszkusz ellen fordultak, majd a polgárháború szélesedésével fegyvert ragadtak. A kurd erők a szíriai hadsereg 2012-es visszavonulását kihasználva területükön saját adminisztrációt alakítottak ki.

2013. november 12-én a legjelentősebb kurd politikai tömörülés, a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD), amelynek katonai szárnya a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia, átmeneti autonóm körzetet hozott létre. A szíriai kurdok jelenleg Szíria területének több mint tíz százalékát tartják ellenőrzésük alatt a közel-keleti ország északi részén.

A Washington vezette nemzetközi terrorellenes koalíció támogatásával a szíriai kurdok jelentős győzelmet arattak 2015 januárjában, amikor sikerült elűzniük a dzsihadistákat a török-szíriai határnál fekvő Kobani városából. A diadal az Iszlám Állam elleni harc jelképévé vált.