Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az orosz külügy berágott a hágai törvényszékre

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) a bosszú és a leszámolás eszközévé vált - közölte az orosz külügyminisztérium pénteken arra reagálva, hogy egyebek mellett népirtás vádjával elítélték Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt.

A külügyi tárca hangoztatta, hogy Oroszország már 1993-ban - amikor is az ENSZ Biztonsági Tanács határozatának értelmében felállt a bíróság - megkövetelte, hogy a testület az igazságosság intézménye legyen, ahol a józan ész és a méltányosság diadalmaskodik. Ez az elvárás azonban nem teljesült - húzta alá a közlemény.

Az orosz külügy szerint az NT figyelmen kívül hagyja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amelynek értelmében már be kellett volna fejeznie a munkáját. Az eredetileg kitűzött cél az volt, hogy a Törvényszék az elsőfokú eljárásokat 2008 végéig, az összes fellebbviteli eljárást pedig 2010 végéig fejezze be.

Az orosz külügyminisztérium nehezményezte, hogy milliárdokat költöttek a több mint húsz éve működő NT tevékenységére, aminek a terhe a nemzetközi közösség vállát nyomja. Megjegyezte, hogy ezt az összeget inkább a békefolyamatra kellett volna költeni a volt Jugoszlávia országaiban.

A külügyi tárca szerint az NT továbbra is folyatja annak a mítosznak az építését, miszerint csak a szerb emberek felelősek az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökért.

Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt csütörtökön találta bűnösnek az ellene felhozott tizenegy vádpontban az NT. Karadzicot 40 év börtönre ítélték, amibe beleszámítják azt a hét évet, amelyet vizsgálati fogságban töltött 2008-as elfogása óta.

Az ítélet szerint Karadzic felelős a srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. A per során a vádlott azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

A bíróság nem állapította meg Karadzic felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen.

A törvényszék felelősnek mondta a volt boszniai szerb elnököt a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Az ítéletben kiemelték, hogy a hadsereg Karadzic jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost.

Csütörtök délután kihirdetett ítéletében a bíróság emberiesség elleni bűncselekményekben is bűnösnek találta a 70 éves politikust.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.