Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kern nem porosodik tovább

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ismerje meg Christian Kernt, Ausztria új kancellárját! Szép ívű pályáját újságíróként kezdte, pártszóvivőként folytatta, majd egy kiemelt állami vállalat vezérigazgatója lett.

Christian Kern, az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) ötvenéves vezérigazgatója lesz az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) új elnöke és egyben a második osztrák köztársaság 13. kancellárja a hétfőn lemondott Werner Faymann után.

A remek szónoki képességekkel megáldott és komoly kapcsolati tőkével rendelkező Kern évek óta porosodik az SPÖ talonjában. A mellékvágányról a kancellári székbe katapultáló ÖBB-vezetőnek minden adottsága és lehetősége megvan arra, hogy naggyá válhasson, mert miközben komoly támogatottságot élvez, egyáltalán nem nevezhető a szociáldemokraták marionett-bábujának.

Az egyre népszerűtlenebb, ám nyilatkozataiban megingathatatlanságát hangoztató 56 éves Werner Faymann meglepetésszerű távozása után egyértelmű volt, hogy az SPÖ megadja magát a valódi változást követelő szavazóknak.

Kern sok szempontból ellentéte a törleszkedéséről híres Faymannak: munkatársai szerint megköveteli a kiválóságot, és bár szűkebb körben sokszor érzékenyen reagál a bírálatra, kifelé egy olyan vezető képét mutatja, akit semmi sem hozhat ki a sodrából.

Az ÖBB-vezető szereti kipróbált, hűséges és tapasztalt munkatársakkal körbevenni magát. Az SPÖ elnöki tisztségének elvállalásáért cserébe állítólag teljesen szabad kezet követelt magának, így elképzelhető, hogy a szociáldemokraták a közeljövőben számos személycserének lesznek szemtanúi. Kern számára szintén fontos a szakszervezetek támogatása, amelyek bizalmát szociális érzékenységével nyerte el.

Kern egyszerű bécsi munkáscsalád gyermekeként kommunikáció és menedzsment szakon végzett, majd gazdasági újságíróként kezdte pályáját. Azonban gyorsan letette a pennát, és inkább az SPÖ helyi irodájában vállalt szerepet. Ékesszólásának köszönhetően egészen a sajtószóvivőségig vitte. 1997-ben újra váltott, és egy többségében állami tulajdonú áramszolgáltatónál vállalt munkát. A legnagyobb szakmai kihívást azonban az jelentette, hogy 2010 júniusában az ÖBB vezetője lett. Az államvasutak vezérigazgatói posztja már-már politikai hivatalnak számít az alpesi köztársaságban, amelyet senki sem nyerhet el a kormánypárt és a politikai vezetők támogatása nélkül.

Kern felülmúlta a várakozásokat, és sikersztorit csinált a népszerűtlen ÖBB-ből, visszaszerezve annak egykori fényét. A vezérigazgatónak sikerült rendeznie az adókból finanszírozott ÖBB kusza pénzügyeit, méghozzá úgy, hogy közben megfelezte a 40 ezer embernek munkát adó állami vállalat vezető beosztású munkatársainak számát.

Bár az ÖBB-nek nem sikerült elérnie a 2015-re kitűzött 200 millió eurós árbevételt, mert a menekültválság 15 millió eurós többletköltséget okozott, Kernnek váratlan lehetősége adódott általa: a média segítségével kompetens és szociálisan érzékeny vezetőként belopózhatott a köztudatba. A zavaros helyzetet magabiztosan kezelő fellépése pedig sok osztráknak újra visszaadta az állami intézményekbe vetett bizalmát.

Azonban egyes párttársai arroganciának tartják Kern magabiztosságát. Szerintük a szenvedélyes vadász polírozott retorikája nem illik egy munkáspárt profiljába, ahogy a méregdrága öltönyök iránti megszállottsága sem. Utóbbi miatt ragadt rá az ÖBB-nél a Calvin Klein márka kezdőbetűiből álló CK gúnynév.

Minden bírálat ellenére a párton belül Kern azon kevesek közé tartozik, akik otthonosan használják a közösségi médiát. Az ÖBB-vezető ezeken a felületeken laza négygyerekes családapaként állítja be magát, aki a rockkoncerten készült szelfik megosztásától sem riad vissza.

Kern az egyetlen, aki ezzel a fiatalos hozzáállással esetleg felveheti a versenyt a koalíciós partner, az Osztrák Néppárt (ÖVP) üdvöskéjével, a 29 éves Sebastian Kurz-cal.

A humoros képzettársításokért rajongó újságírók pedig már arról cikkeznek, hogy Kern és Kurz váltógazdálkodása jelentheti az új, K. u. K. köztársaság nyitányát. A k. u. k. (kaiserlich und königlich, azaz császári és királyi) rövidítés régebben az Osztrák-Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált.