Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Európa fellélegzett, de mi következik?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ausztria "fellélegzéséről", ugyanakkor Európa számára is figyelmeztető jelekről írt számos európai lap az ausztriai elnökválasztás tanulságait és következményeit latolgatva kedden, az eredmények ismertetésének másnapján.

Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) A kék forradalom című kommentárjában kiemelte: "fellélegez fél Ausztria, a berlini kormányzati negyed nagy része és valószínűleg nagyon sok politikus Brüsszelben", hiszen mégsem a szabadságpárti (FPÖ) jelölt költözik a Hofburgba. Azonban az FPÖ ellenfelei Ausztrián belül és kívül "pirruszi győzelmet arattak", mert Norbert Hofer veresége az államfőválasztáson nem azt jelenti, hogy csökken az FPÖ-elnök Heinz-Christian Strache esélye a kancellári poszt megszerzésére. Ausztria eddig (a pártok színe alapján) egy vörös (SPÖ) és egy fekete (ÖVP) oldalból állt, amelyeket egyre gyengébben tartott össze az "örökös nagykoalíció", most pedig a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen győzelme ellenére nem egy zöld, hanem egy kék (az FPÖ színe) forradalom bontakozik ki az országban - írta a FAZ.

A liberális Der Tagesspiegel Egy hideg polgárháború című kommentárja szerint Ausztria "hajszál híján került el egy politikai katasztrófát", és a választási eredmény drámai módon megmutatta, hogy "patthelyzet alakult ki két tábor között". Az új államfőnek ugyan sikerülhet ennek a helyzetnek a feloldása, de az is lehet, hogy a következő parlamenti választásig a "hideg polgárháború" légköre lesz a jellemző - írta a berlini lap.

A francia lapok üdvözölték a zöld párti Alexander Van der Bellen győzelmét, ugyanakkor európai figyelmeztetésként értékelték az osztrák elnökválasztás eredményét. A konzervatív Le Figaro szerint a szoros eredmény az osztrák társadalom megosztottságát tükrözi vissza. A munkásság több mint nyolcvan százaléka a szabadságpárti Norbert Hoferre szavazott, aki vidéken is nagyon jó eredményeket ért el. Ez arra utal, hogy az osztrákok nem hisznek az 1945 óta kormányzó baloldali-jobboldali koalíció működőképességében, sem az Európai Unió pozitív hatásaiban, s a migrációs hullámtól tartanak. A liberális L,Opinion szerint egész Európa radikalizálódik, s "a csak hajszállal megnyert zöld párti győzelem a szélsőjobboldallal szemben az Európai Unióban végbemenő politikai felfordulást tükrözi vissza". A balliberális Le Monde is az európai hatásokra figyelmeztetett: az 1945 óta kormányzó két nagy pártot kisöpörték a választók, s "a bécsi naplemente" megmutatta, hogy az osztrák választók mennyire elvesztették bizalmukat az európai elitben.

A Financial Times című londoni gazdasági napilap internetes kiadásának beszámolója szerint Ausztria szoros választási kampányt követően kis különbséggel szavazott a jobboldali, nacionalista politikus ellen, kiemelve ezzel az európai bevándorlási politika hibáit. Mint írták: noha Norbert Hofer veresége megkönnyebbülést jelent a legtöbb európai ország számára, a szoros választási különbség figyelmeztető jele a jobboldali, nacionalista és populista mozgalmak növekvő befolyásának. Van der Bellen a bécsi Hofburgba való beköltözése után még növelheti a belpolitikai feszültséget, ha az osztrák kormány és a parlament számára rivális központi erő létrehozására törekedne - vélekedett a napilap cikkének írója.

Az osztrák szavazóknak két rossz közül kellett kiválasztaniuk a kisebbiket, és ez a helyzet Európa más országaiban is könnyedén előállhat a jövőben, amennyiben a fősodorbeli politikai pártok nem tudnak eredményeket felmutatni gazdasági téren és nem válnak fogékonyabbá a bevándorlással kapcsolatos állampolgári aggodalmakra - írta keddi cikkében a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap európai kiadása. Az európaiak többsége megkönnyebbült, hogy Norbert Hofer, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje végül alulmaradt a vasárnapi elnökválasztáson, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkozni a politikai szélsőségek európai felemelkedésének problémájával - hangsúlyozta az "Ausztria illiberális választása" című cikk szerzője.

Noha a hagyományos bal- és jobbközép pártok az elnökválasztás második fordulójában felsorakoztak Alexander Van der Bellen zöldpárti jelölt mögött, a WSJ szerint az osztrákZöldek pártja bár "finomabb modorú", de nem kevésbé számít szélsőségesnek, mint az FPÖ. Hoferhez hasonlóan Van der Bellen is hevesen ellenzi a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP), a két pártnak az Oroszországgal kapcsolatos engedékeny nyilatkozatai pedig szinte megkülönböztethetetlenek egymástól.

A Politico című brüsszeli hírportál szerint az osztrák elnökválasztás tanulságai közül a legfontosabb, hogy Európában szétmorzsolódóban van a bal- és jobbközép pártokra alapuló, második világháború utáni politikai felépítmény. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ország gazdagsága és jóléte a jelek szerint önmagában nem akadályozza meg a populisták térnyerését.

A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap írása szerint a belga politikai elit "fellélegzett" Alexander Van der Bellen választási győzelmét követően. Mint írják: elsőként a francia nyelvű, vallon zöldpárti politikusok üdvözölték az új osztrák államfőt, akik nyilatkozatukban "utolsó bástyának" nevezték a győztest, hozzátéve, hogy kitartása és harci kedve nélkül a második világháború óta Ausztria lenne az első olyan európai ország, ahol a szélsőjobboldal irányítana. A lap szerint a szociáldemokrata párt elnöke, Elio Di Rupo korábbi belga miniszterelnök közleményében a "remény és a megkönnyebbülés forrásának" nevezte az osztrák Zöldek pártja által támogatott független Van der Bellen győzelmét. Claude Rollin, az uniós parlament belga kereszténydemokrata képviselője gratulációja mellett aggodalmának adott hangot a szélsőjobboldalra leadott nagyszámú szavazat miatt.

A szélsőjobb megállításaként értékelte az osztrák elnökválasztás eredményét az olasz Corriere della Sera, amely szerint a Zöldek pártja által támogatott független osztrák jelölt győzelmével "Európa fellélegzett, de a régi európai politikai rend az EU nyugati szívében is megingott" és a szabadságpárti Norbert Hofer esetleges sikere miatti félelem "nyomot hagyott". A Corrierének nyilatkozó francia politológus, Domique Reynié szerint Európa megkönnyebbülése indokolatlan, "a populista erők készen állnak kormányozni Párizstól Varsóig", ahogyan ez "Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában" is megtörtént.

A La Repubblica című balközép olasz újság szerint az ausztriai voksoláson az értelem győzött a szenvedély felett, és az osztrák helyzet kicsi mása az EU jelenlegi, "precedens nélküli" történetének, amelyben "a harag, az egyenlőtlenség és a gyűlölet" uralkodik.

"Van der Bellen szoros győzelme megvédte Ausztriát attól a szomorú elsőségtől, hogy a második világháború után az első olyan országgá váljon, amely szélsőjobbos elnököt választ, de Ausztria megosztott és az elnöki székért folytatott küzdelem további bátorítást ad majd a szélsőjobbnak" - vélekedett "Barna forradalom?" című írásában Peter Javurek, a pozsonyi Pravda kommentátora. Megjegyezte: a jobb- és balközép mintha elvesztette volna az iránti hajlandóságát, hogy úgy védje a demokráciát, mint a múltban, márpedig ezt újra kell tanulnia, hacsak nem akarja, hogy a következő európai forradalom fasiszta legyen.

Van der Bellen győzelme, bármilyen szoros is volt, esélyt ad az osztrák kormánynak arra, hogy meggyőzze a polgárokat arról, hogy hazugok a populista ígéretek - írta keddi kommentárjában Beata Balogová a liberális pozsonyi Sme főszerkesztője.

Bár a populisták nem nyerték meg a választást, de egyértelműen megerősítést nyert, hogy az osztrák társadalom "barnul" - állapította meg kommentárjában a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

Nagy hiba lenne az osztrák elnökválasztás eredményét úgy értékelni, hogy a jó győzött a rossz felett, mert ezzel azt mondanánk, hogy az osztrákok fele a rosszat, a Hitler-utódokat és más hasonlókat képviseli - mutat rá a Lidové Noviny. A konzervatív újság szerint az osztrák választás inkább egy felméréshez hasonlítható, amely a hitelét vesztett mai politikai elitnek megmutatta, hogy milyen könnyen leváltható, helyettesíthető.

A Delo című szlovén napilap szerint az osztrák elnökválasztás megmutatta, hogy mély megosztottság uralkodik az országban. "Az üzenet sokkal mélyebb és sokkal több, mint azt az európaiak szeretnék hinni" - írta a lap. A cikk szerzője úgy véli: az eredmény rámutat, hogy az emberek csalódtak a nagy, demokratikus gyűjtőpártokban, amelyek egymást váltják a hatalomban anélkül, hogy választ adnának a nagy problémákra. A szerző úgy értékelte: mivel majdnem minden uniós "új demokráciát" a középtől jobbra tolódott pártok vezetnek, "itt az ideje, hogy elkezdjünk aggódni".

Novemberben az Egyesült Államokban választanak új elnököt, ami hatással lesz Európára is. Franciaországban jövő tavasszal, Németországban pedig az őszre tartanak elnök választást. "Ki tudja, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az eredmények ne legyenek többé ilyen szorosak" - vont mérleget a cikk szerzője az Aggasztó jel című véleménycikkben.

A Politika című szerb napilap szerint Van der Bellen államfővé választásával vége azoknak a spekulációknak, amelyek szerint Ausztria a következő hatéves elnöki ciklus során elhagyhatja jelenlegi politikai berendezkedését, azaz a parlamentáris demokráciát, és az elnöki-kancellári egypárti irányítás felé fordulhat, amit a szélsőjobb vezetői korábban már be is jelentettek. A lap úgy látja, hogy egyre több nyugat-európai országnak van jobboldali, a szélsőségek felé húzó vezetése, és ez a trend várhatóan folytatódik majd. Az osztrákelnökválasztás szoros eredményei azt mutatják, hogy Ausztriában már akár a következő választásokon is győzelmet arathat az Osztrák Szabadságpárt. Az újság szerint Hofer népszerűsége nem a véletlennek köszönhető, hanem az ország 1945-től máig tartó politikájának, amely folyamatosan szépítgette és magyarázta Ausztria náci múltját.

A baloldali román Cotidianul szerint az osztrák elnökválasztás egyik tanulsága az, hogy nem lehet a választásokon kizárólag a nagyvárosi elitre figyelni és úgy tűnik ezt a leckét a Szabadságpárt tanulta meg jobban. A kilenc tartományi központ közül nyolcban ugyan Van der Bellen győzött, de ezekben az összlakosság harmada él csak. A választók több mint fele kisvárosokban és községekben lakik, akiket Hofer nacionalista retorikájával jobban meg tudott szólítani - véli a lap. A román lap szerint egyértelmű, hogy az Osztrák Szabadságpárt látványos megerősödése az Ausztriába az utóbbi évben érkezett 90 ezer bevándorlóval szembeni ellenérzésekkel magyarázható.

A Bursa című román gazdasági lap szintén a migrációs válsággal hozza összefüggésbe, és a rendszerrel szembeni lázadásként értékeli, hogy a második fordulóba egyik nagy párt jelöltje sem jutott be. A cikkíró szerint ez Brüsszelt is el kellene, hogy gondolkoztassa, hiszen a hasonló tiltakozó mozgalmak Európa-szerte erősödőben vannak.