Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Sztrájk és terrorveszély Franciaországban

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Benzinhiány, akadozó áramellátás, terrorista merényletek - akár ezek is előfordulhatnak Franciaországban a következő bő egy hónapban a labdarúgó EB ideje alatt. A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kara Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa szerint ennek ellenére a francia hatóságok mindent megtesznek a biztonság érdekében abban az országban, ahol hónapok óta szükségállapot van.

„A benzinellátást sikerült helyreállítani. Nyolc finomító van Franciaországban és abból hatban sztrájkolnak, de a fő probléma az volt, hogy a be- és kivezető útvonalakat elállták a sztrájkolók. Őket a rohamrendőrök feloszlatták, tehát az ellátás biztosított, minimum szolgáltatást a sztrájktörvény szerint egyébként is biztosítaniuk kell. Ez a blokád okozott pánikhelyzetet Franciaországban, mert mindenki rohant benzint vásárolni” - mondta Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kara Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa.

Hozzátette: a sztrájk kiújulhat ebben a hónapban is, az áramszolgáltatók is bejelentették a sztrájkot.

„A nukleáris erőművekben is sztrájkolni fognak, illetve már tudunk időpontokat, amikorra sztrájkot kértek a közlekedési dolgozók és ez folytatódni fog az Eb alatt is. A turizmussal foglalkozó szakemberek és a minisztérium is felszólította a sztrájkolókat, hogy ne engedjenek ki gerillaharc jellegű képeket Franciaországról, hiszen külföldről másfél millió vendéget várnak” - fogalmazott a Corvinus ajdunktusa.

Mint mondta, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminisztériuma ráadásul terrorista merényletektől is tart és figyelmeztette az állampolgárokat arra, hogy nincs 100 százalékos biztonság Franciaországban: azok a helyek, ahol sok ember összegyűlik, kiemelt veszélyforrást jelenthetnek.

„A francia hatóságok mindent megtesznek a biztonság érdekében. Franciaországban meghosszabbították a szükségállapotot, szélesebb jogkörei vannak a rendőrségnek és az önkormányzatnak. Kijelölhetnek olyan zónákat, ahol tilos gyülekezni, bírósági felhatalmazás nélkül tartóztathatnak le embereket. Tehát ma a francia biztonsági szolgálatnak és a rendőri erőknek a legszélesebb körű felhatalmazása van Európában, és ha a helyzet úgy hozza, akkor ezzel élni is fognak” - mondta Szűcs Anita az InfoRádiónak.

Mindenképpen megnehezítik a futball rajongók franciaországi mozgását az állandósuló sztrájkok - nyilatkozta az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Szűcs Anita szerint a Munka Törvénykönyvének átalakítása szükségszerű volt, de érthetőek a munkavállalók megmozdulásai is.

"Jelentős sztrájkok vannak most Franciaországban, amelyek mindenképpen hatással lesznek az Európa-bajnokságra. Nehezíteni fogják a 2-2,5 millió szurkoló mozgását, helyzetét. Ettől függetlenül nem tartom valószínűnek azt, hogy emiatt lefújnák az Eb-t, valószínűleg lesz Eb" – véli az egyetemi adjunktus.

Nagyon heves indulatokat vált ki a munkajogi reform – tette hozzá.

Véleménye szerint az Európa-bajnokság mindenképpen mindkét oldalról egyfajta politikai nyomást jelent arra, hogy elinduljanak a tárgyalások útján, vagy éppen megkössék magukat.

„Az látszik, hogy nagyon megkötik magukat” - mondta Szűcs Anita.

„A francia gazdaság egyik legnagyobb problémája a munkaerőpiac, amelynek nehézségein kíván oldani a kormány, hogy csökkentse a munkanélküliséget. A cél az, hogy 10 százalék alá menjen” - ismertette az adjunktus.

Közölte, hogy Franciaországban a munkaerőpiac két rétegű. Ketté kell vennünk, hogy a munkavállalókat hogyan érintik az intézkedések.

„A sztrájkoló szakszervezetek úgy érzik, hogy ez a fajta intézkedéscsomag azokból a vívmányokból venne el, amik már hosszú évtizedek óta rendelkezésére állnak a franciáknak. Olyan francia vívmányok kerülnének veszélybe, amiből nem szívesen engednének. Ugyanakkor azt ők is elismerik, hogy valamiféle reformra lenne szükség” - közölte Szűcs Anita.

„A hosszú távú munkaszerződésekkel rendelkező munkavállalókat nagyon erős védelem illeti meg. A munkaerőpiac legnagyobb része azonban mára már nem ilyen állandó munkaszerződésekkel rendelkezik. Mivel a vállalkozásoknak olyan magasak a járulékterhei, és annyira nem tudják elbocsátani az embereket, hogy a vállalatok – kis-, közép-, és nagyvállalatok is – érdekeltté válnak abban, hogy ne alkalmazzanak hosszú távra embert, hanem rövid távú – egy-három-hat hónapos – szerződéseket kötnek, amiket mindig megújítanak. Ott viszont valóban nincs elég védelem” - emelte ki a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kara Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa.