Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Fél Magyarország digitális analfabéta

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Brüsszelben közzétett statisztika szerint Magyarországon a teljes lakosságon belül 50 százalék azoknak a 16 és 74 év közötti személyeknek az aránya, akik alapvető digitális jártassággal sem rendelkeznek.

Tíz pontból álló készségfejlesztési programot javasolt pénteken az Európai Bizottság, aminek célja az európai polgárok készségeinek fejlesztése és ezáltal elhelyezkedésük megkönnyítése, a munkaerőpiaci kereslet és a kínálat jobb összeegyeztethetősége, valamint a képesítések átláthatóságának javítása. A javaslat többek között az agyelszívás problémájával is foglalkozik.

Egy új, átfogó programot hirdetett meg pénteken az Európai Bizottság az európai polgárok készségeinek fejlesztésére és ezáltal elhelyezkedésük esélyeinek javítására, a képesítések nagyobb átláthatóságának biztosítására és a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségek elérésére.

Jelenleg 70 millióra becsülik azoknak az európaiaknak a számát, akik nem tudnak elég jól írni és olvasni. A számolással és a digitális készségekkel hadilábon állók számát még ennél is nagyobbra, európai szinten 41 százalékra becsülik. Magyarországon, a Brüsszelben közzétett statisztika szerint, a teljes lakosságon belül 50 százalék azoknak a 16 és 74 év közötti személyeknek az aránya, akik alapvető digitális jártassággal sem rendelkeznek - írja a BruxInfo.

Másrészt rengeteg európai dolgozik olyan munkakörben, ami nem felel meg az ambícióinak, és ahol nem tudja megfelelően kamatoztatni a képességeit. Hazánkban a diákok 25 százaléka részesül szakképzésben, miközben a felnőttek 6 százaléka vesz csak részt az egész életen át tartó tanulásban (az európai átlag 11 százalék).

De, legalább ekkora a probléma az, hogy a munkaerőpiaci kínálat gyakran nem képes felvenni a lépést a kereslettel. A magyar munkaadók 57 százaléka, az európai munkaadók 40 százaléka arról számol be, hogy nem talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég növekedni tudjon. Nálunk az alacsony képzettségű fiatalok foglalkoztatási aránya (46,8%) is elmarad az európai átlagtól (53,1%). Igaz, a magasan képzett magyar fiatalok az európai átlagban nagyobb arányban találnak munkát (86% és 80%).

Az Európai Bizottság pénteken egy tíz intézkedésből álló készségfejlesztési programot indított, amelyek hozzájárulhatnak a fent említett hiányosságok kiküszöböléséhez.

A testület szerint az intézkedések hatására láthatóbbá is válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig.

Az intézkedések közül az alábbi négy megvalósítása már azonnal megkezdődik. Ezek a következők:

Készséggarancia: azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá, hogy iskolázottságuk elérje a felső középfokú szintet.

Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetőségének és az európai munkaerőpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása.

A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együttműködnek annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerő hiánya.

A 10-pontos tervben felvázolt többi intézkedésre 2016 második felében és 2017-ben kerül majd sor. Ezek a következők:

Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.

Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek prezentálni tudják saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

A szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése („elsődleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerőpiacon.

A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elő kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozó kedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére.

A diplomások pályakövetése: a cél az, hogy több információ álljon a rendelkezésünkre arról, hogyan boldogulnak a diplomások a munkaerőpiacon.

Javaslat az elitelvándorlás (agyelszívás) problémájának megoldására: további elemzéseket kell végezni a témában, és elő kell segíteni a bevált módszerek átadását és átvételét.

Forrás: BruxInfo