Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Brexit: a dominóhatástól óvnak az első külföldi reakciók

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Csalódottságot, a dominóhatás elkerülését és a megmaradó európai uniós egység megőrzését sürgették első reakcióikban pénteken a központi EU-intézmények vezetői és az uniós tagországok vezető politikusai, miután a brit lakosság többsége népszavazáson úgy döntött, hogy ország lépjen ki az EU-ból.

Jövő héten találkoznak a "huszonhetek"

Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a referendum eredményeinek ismeretében telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel. Ezt követően nyilatkozva kijelentette: a Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján Tusk elmondta, hogy az állam-, illetve kormányfők jövő heti találkozóján sort fognak keríteni a bennmaradó "huszonhetek" informális tanácskozására is.

Szombaton összeülnek az alapító államok

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter bejelentette, hogy tanácskozás céljából szombatra Berlinbe hívta kollégáit az Európai Unió alapító országaiból.

Charles Michel belga miniszterelnök azt sürgette, hogy Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok csúcsszinten is mielőbb vitassák meg a brit EU-népszavazás következményeit.

Válságtanácskozások

Több EU-tagállamban - köztük Franciaországban, Olaszországban és Romániában - a kormány válságtanácskozást hívott össze, hogy megvitassa a népszavazás következményeit.

Steinmeier az eredmény ismeretében csalódottságának adott hangot kijózanítónak nevezve a brit döntést Európa és Nagy-Britannia számára.

Francia kollégája, Jean-Marc Ayrault kijelentette, hogy az EU-nak sürgősen vissza kell szereznie az emberek bizalmát.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint az Európai Uniónak nehéz lesz Nagy-Britannia nélkül boldogulnia, de a britek távozásával is biztosan sikerülni fog leküzdeni a kihívásokat. Mint mondta, az uniós vezetőknek "ésszerűen" végig kell gondolniuk, hogy milyen lépések következzenek, meg kell róla győződniük, hogy minden téren elvégzik a szükséges reformokat.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter földrengésszerűnek nevezte a britek döntését, és úgy vélte, most az EU megreformálásán kell dolgozni, "hideg fejjel". Szerinte meg kell oldani az unió a központi problémáját, a bevándorlás kérdését, és párbeszédet kell folytatni az intézményi feladatokról is.

Több uniós tagországban az euroszkeptikus erők azonnal hazájukban is népszavazást követeltek az európai uniós tagságról.

Az uniópárti vezetők azonban meggyőződésüket fejezték ki, hogy a dominóhatás megelőzhető. Így vélekedett Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke is, aki szerint el kell kerülni a pánikkeltést, "fölösleges lavinát kiáltani", mert a Brexit példája a vártnál kisebb mértékben "ragad majd át" más tagállamokra.

Sandro Gozi, az EU-ügyekkel foglalkozó olasz államtitkár viszont úgy nyilatkozott, attól tart, hogy más tagországok is a Brexit útját követhetik. Úgy vélte, ez azzal előzhető meg, ha minél gyorsabban és minél határozottabban lebonyolítják Nagy Britannia kilépését.

A nem EU-tagország Norvégia kormányfője, Erna Solberg péntek reggel azt mondta: Brüsszelnek rá kellene ébrednie, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió számos polgára nem elégedett azzal, ahova Európa tart. "Azt hiszem, oda fognak figyelni a brit és más európai szavazókra (...), akik azt érzik, hogy az EU nem ad elég jó válaszokat napjaink kihívásaira" - fogalmazott.

"Az eredmény pofon az Európai Unió számára"

Nem kétséges, a brit népszavazás eredménye pofon az Európai Unió számára - jelentette ki Charles Michel belga miniszterelnök pénteken kiadott közleményében, miután a britek többsége előző nap az unióból történő kilépésre szavazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a brit nép döntése nem kívánt és nem remélt eredményt hozott, de "nem szabad kétségbe esni, hideg fejre van szükség".

A hideg fej azt jelenti: mielőbb meg kell találni a jelen helyzetből kivezető utat Európa jövőjének helyreállítása érdekében - fejtett ki.

"Nehéz pillanat ez az Európai Unió életében, de nem az első alkalommal néz szembe az unió hasonló kihívással" - mondta. Úgy vélekedett: a helyzetet a lehetőség és a célszerűség irányába kell fordítani. Meg kell ragadni és alapvetően újragondolni az európai projektet - tette hozzá.

"Az Egyesült Államok más eredményt szeretett volna látni"

Az Egyesült Államok az Európai Unióból történő kilépésről szóló brit népszavazás más eredményét részesítette volna előnyben - jelentette ki pénteken Joe Biden amerikai alelnök Dublinban.

Joe Biden közölte, hogy Washington más eredményt szeretett volna látni, de az Egyesült Államokat régi barátság köti az Egyesült Királysághoz, és ez a különleges kapcsolat meg fog maradni.

Hozzátette: "teljes egészében tiszteletben tartjuk a döntésüket".

Barack Obama amerikai elnök a napokban úgy fogalmazott: a csütörtöki referendum eredménye nem csupán Európa számára jelenthet fordulópontot, hanem az Egyesült Államok "mély érdekeit" is érinti.

"Hollande: a britek döntése súlyos próba elé állítja Európát"

A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről "súlyos próba elé állítja Európát", amely "többé nem lehet olyan mint eddig volt", s amelynek mostantól "a lényegre kell koncentrálnia" - mondta Francois Hollande francia államfő pénteken.

A köztársasági elnök rövid televíziós beszédében "mély sajnálatát" fejezte ki a "fájdalmas döntés" miatt. Hozzátette, hogy tiszteletben tartja a britek választását, s a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni.

A többi uniós tagállamnak viszont meg kell erősítenie a szabadság, a szolidaritás és a béke értékeit, és mostantól olyan kulcsterületekre kell koncentrálnia, mint a biztonságpolitika, a befektetés vagy a pénzügyi harmonizáció, valamint az eurózóna és (ez utóbbi) demokratikus kormányzásának megerősítése - hangsúlyozta Francois Hollande.

A szlovák elnök sajnálja a britek döntését

Andrej Kiska szerint el kell fogadni Nagy-Britannia polgárainak döntését, amelyet ő mindazonáltal sajnálattal vesz tudomásul - idézte a szlovák elnök nyilatkozatát az unióból való kilépésről tartott brit népszavazás eredményéről pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

A szlovák államfő úgy fogalmazott: az európai integráció gondolata sebet kapott, s most az eddiginél lényegesebben jobban kell igyekezni, hogy a jövőben "jobb kondícióban legyünk", mivel - mint mondta - az Európai Unió Szlovákia számára is a szabad fejlődés, szolidaritás, prosperitás és biztonság záloga.

Ciprasz: Az Egyesült Európának újrakezdésre van szüksége

Nagyobb társadalmi igazságosságot követelt pénteken az Európai Uniótól a görög kormányfő az előző napi brit népszavazás eredményére, vagyis az EU-ból való kilépést (Brexit) pártolók győzelmére reagálva.

"Az Egyesült Európának új vízióra és újrakezdésre van szüksége" - vélekedett Alekszisz Ciprasz. Szerinte a cél egy társadalmilag igazságos és demokratikus Európa létrehozása.

Megdöbbent a Balkán

Megdöbbenést okozott az európai uniós tagságról rendezett brit népszavazás eredménye, a tagság feladása (Brexit) a balkáni országokban, a térség legtöbb államának ugyanis leghőbb vágya csatlakozni az Európai Unióhoz.

Hat balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - szeretne csatlakozni jelenleg az Európai Unióhoz, és ez mintegy 20 millió embert jelent.

A balkáni régió sajtója szerint a Brexit jelentősége csak a berlini fal leomlásához vagy a Szovjetunió felbomlásához hasonlítható, a népszavazás eredményét pedig történelminek, szomorúnak, tragikusnak, sőt katasztrofálisnak nevezik, amely akár láncreakciót is okozhat más, euroszkepticizmus felé hajló országokban is. Ugyanakkor a balkáni országok újságjainak beszámolói szerint az uniós tagságra vágyó országok a brit döntés miatt nem fognak változtatni európai integráció felé irányuló politikájukon.

Portugál politikusok: továbbra is van létjogosultsága az Európai Uniónak

A kiváláshoz vezető brit referendum ellenére van létjogosultsága az Európai Uniónak, de jobban figyelembe kell venni az uniós polgárok igényeit - vélték vezető portugál politikusok pénteken.

Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök szerint az EU életben marad és a szavatossága sem jár le a britek csütörtöki "elszomorító" döntése ellenére, ugyanakkor elkerülhetetlen az EU alapelveinek újragondolása és megerősítése.

Jaroslaw Kaczynski: új európai alapszerződésre van szükség

A Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az Európai Uniót - jelentette ki pénteki varsói sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, hozzátéve: új európai alapszerződés kidolgozására van szükség.

A PiS elnöke szerint az EU-ban szükséges reformok bevezetése - mely sokéves folyamat lenne - "egyfajta ajánlatot jelenthetne az Egyesült Királyság számára is".

A reformok után az uniós intézmények "nem önkényes módon működnének", újradefiniálnák az EU és a nemzetállamok közötti hatáskörmegosztást, szem előtt tartva mindenekelőtt a szubszidiaritás, vagyis az ügyközeli döntéshozatal elvét.

A Kreml egy virágzó EU-ban érdekelt

Oroszország abban érdekelt, hogy az Európai Unió nagy gazdasági erő maradjon, ugyanakkor azt reméli, hogy az új realitások alapján javulni fog az orosz-brit viszony - jelentette ki a brit népszavazás eredményét kommentálva pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.