Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kemény EU-csúcs a Brexit után

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója kedd délután Brüsszelben, az ülés középpontjában az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazás következményei állnak.

Kedden huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, a vacsoránál David Cameron brit miniszterelnök várhatóan ismertetni fogja a múlt csütörtöki referendum végeredményét és a brit helyzetet.

Cameron korábban azt közölte, hogy a keddi ülésen nem fogja hivatalosan bejelenteni a szigetország kilépési szándékát, azaz nem aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt.

Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel az Egyesült Királyságot. Ehhez azonban a londoni kormánynak először hivatalosan be kellene jelentenie az ország kilépési szándékát.

A csúcs keddi napján a migrációs válság kezelésének kérdéseiről, az egységes belső piacról, valamint a NATO-val folytatandó együttműködés fokozásáról is egyeztetni fognak a résztvevők. Utóbbi téma tárgyalásán Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is részt vesz.

Szerdán már David Cameron nélkül tanácskoznak a többi huszonhét uniós tagállam vezetői Brüsszelben, hogy informális megbeszélésen a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek. Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.

Az Egyesült Királyságban csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 51,9 százaléka szavazott a kilépésre, 48,1 százaléka pedig a bennmaradásra.

Orbán Viktor: a magyar érdek világos, a jogi helyzet rendezett

A tárgyalások során Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy olyan megállapodás jöjjön létre az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, amely a magyarok és a többi közép-európai ország érdekeit megvédi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben az unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve kedden.

Hozzátette: magyar diákok és munkavállalók élnek Nagy-Britanniában, az ő érdekeiket kell megvédeni, amikor a brit kilépésről szóló tárgyalások megkezdődnek.

"A brit népszavazás kérdésében semmilyen tisztázatlan kérdést nem látok, minden kérdés meg van válaszolva, ugyanis az alapszerződés erre az esetre világos eligazítást ad" - mondta.

Amíg nincs meg a tárgyalások utáni kilépésről szóló szerződésmódosítás, addig a jogi helyzet változatlan - tette hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta, hogy a csúcstalálkozón David Cameron brit miniszterelnök tájékoztatást fog adni a népszavazás tényéről, de értesítést annak eredményéről hivatalosan a brit kormány döntése után fognak kapni.

"A helyzet súlyos, kétségkívül válságos helyzetben vagyunk" - hangoztatta a miniszterelnök. A válsághelyzet minden részletkérdése ugyanakkor jogilag rendezett - tette hozzá Orbán Viktor.

A kormányfő kiemelte: fontos kérdés az, hogy "mi, európaiak, akik benne vagyunk, és benne akarunk maradni az Európai Unióban, milyen tanulságot vonunk le abból, ami történt."

Kifejtette: számára a legnyilvánvalóbb tanulság az, hogy a népszavazást eldöntő téma a migráció kérdése volt. "Ha az Európai Unió nem tudja megoldani a migrációs helyzetet, akkor az ilyen kihívások meg fognak növekedni" - vélekedett.

Hozzátette: azért vetik fel egyre több helyen a népszavazás lehetőségét, mert azt látják, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a migráció okozta helyzetet. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy azokat az államokat pedig, amelyek saját erőből cselekszenek, az unió nem elismeri és támogatja, hanem bírálja. Ez rossz politika - szögezte le a miniszterelnök. A célját világosan meghatározó, egységes migrációs politikára van szükség - mondta.

Magyarország célja az, hogy megállítsa a migrációt, amíg másoknak az, hogy beengedjék a migránsokat és utána szétosszák őket. "Ezért van szükség arra, hogy a magyar álláspont minél erősebben és érthetőbben jelenjen meg a tárgyalásokon. Erről szól majd a magyar népszavazás is" - tette hozzá a miniszterelnök.

Cameron: Nagy-Britannia "a lehető legszorosabb viszonyra" törekszik az EU-val

Nagy-Britannia a lehető legszorosabb viszonyra törekszik az Európai Unióval, miután a múlt csütörtöki referendumon a brit szavazók a közösségből való kilépést választották - mondta kedden David Cameron brit miniszterelnök az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülését megelőzően.

A bennmaradási kampányt vezető Cameron, aki a népszavazás másnapján bejelentette lemondási szándékát, hangsúlyozta, az "elválási" folyamatnak amennyire lehetséges, konstruktívnak kellene lennie.

A kormányfő úgy vélte, nem szabad hátat fordítani Európának, hiszen "ezek az országok a szomszédaink, barátaink, szövetségeseink, partnereink".

Az európai vezetők többször is felszólították Cameront, hogy mielőbb jelentse be országa kilépési szándékát, azaz aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt, amellyel elkezdődik a tagság megszűnéséig tartó kétéves időszak.

Angela Merkel: aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat összes kötelezettsége megszűnésére.

Aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat arra, hogy megszabadul az összes kötelezettségétől, miközben a jogosultságait megtartja - mondta Angela Merkel német kancellár az unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve kedden.

Arra figyelmeztetett: az unióból történő brit kiválásról folytatandó tárgyalások során nem engedhető meg, hogy London "kimazsolázza" a számára fontos pontokat. Különbség van a között, hogy egy ország ki akar lépni, vagy bent akar maradni az Európai Unióban.

Az unió jövőjéről, a munkahelyteremtésről és a versenyképességről folytatandó tárgyalásokon az Egyesült Királyságnak nem lenne szabad részt vennie már azt megelőzően sem, hogy hivatalosan kilépett volna az unióból. Ugyanakkor fontos, hogy barátként és partnerként tekintsünk Nagy-Britanniára - hangsúlyozta a kancellár.

Tusk: London bejelentése nélkül nem fogjuk elkezdeni a kilépésről szóló tárgyalásokat

Nagy-Britannia kilépési szándékának bejelentése nélkül nem fogjuk megkezdeni az "elválási folyamatról" vagy a jövőbeli kapcsolatainkról szóló tárgyalásokat - jelentette ki kedden Brüsszelben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az állam-, illetve kormányfőket tömörítő testület ülését megelőzően.

Tusk leszögezte, a brit szavazók akarata mellett az uniós szerződéseket is tiszteletben kell tartani. Ezek értelmében pedig a brit kormánynak kell kezdeményeznie az európai közösségből való kiválás folyamatát.

A volt lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy a hatályos jogszabályok szerint jelenleg ez az egyetlen járható út, ami azt jelenti, hogy az uniónak szükség esetén türelmesnek kell lennie.

Bár nem ennek a forgatókönyvnek a megvalósulásában bíztunk, az unió készen áll a kiválási folyamat megkezdésére - tette hozzá Donald Tusk.

David Cameron brit miniszterelnök a tanácskozás előtt elmondta, országa a jövőben a lehető legszorosabb viszonyra törekszik az Európai Unióval. A bennmaradási kampányt vezető Cameron, aki a népszavazás másnapján bejelentette lemondási szándékát, hangsúlyozta, az "elválási folyamatnak" amennyire lehetséges, konstruktívnak kellene lennie.

A brit kormányfő úgy vélte, nem szabad hátat fordítani Európának, hiszen "ezek az országok a szomszédaink, barátaink, szövetségeseink, partnereink".

Az európai vezetők többször is felszólították Cameront, hogy mielőbb jelentse be országa kilépési szándékát, azaz aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt, amellyel elkezdődik a tagság megszűnéséig tartó kétéves időszak.

Kedden huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, a vacsoránál David Cameron várhatóan ismertetni fogja a múlt csütörtöki referendum végeredményét és a nagy-britanniai helyzetet.

Szerdán azonban már csak a bennmaradó "huszonhetek" vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek. Tusk ennek kapcsán elmondta, javaslatot fog rá tenni, hogy az uniós állam- és kormányfők szeptemberben is tartsanak egy ehhez hasonló, szűkebb körű találkozót. Az Európai Tanács elnöke a júliusban kezdődő szlovák soros uniós elnökségre való tekintettel Pozsonyt javasolta az ülés helyszínének.

Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka voksolt a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

Sturgeon: ellentétes lenne a skót nép akaratával, ha Skóciát "eltávolítanák" az EU-ból

A skót nép akaratával ellentétes lenne, ha az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésével együtt Skóciát is "eltávolítanák" az európai közösségből - hangsúlyozta kedden Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a skót parlamentben elmondott beszédében.

A kormányfő azt mondta, szerdán Brüsszelbe utazik, hogy világossá tegye mindenki előtt Skócia érdekeit. A tervek szerint a többi között Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével találkozik.

Sturgeon David Cameron brit miniszterelnök előreláthatólag ősszel várható távozására utalva azt mondta, ez "vezetési vákuumot" jelent, és a három hónapos politikai sodródás csak további károkat okoz a brit gazdaságnak.

Azt is leszögezte: egyelőre nem kéri azt a edinburghi törvényhozástól, hogy a skót függetlenségről szóló újabb referendumot támogassanak.