Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Hidegzuhanyként érte Zágrábot a boszniai lépés

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Bosznia-Hercegovina nyílt kijáratot akar az Adriai-tengerre: az ország parlamentje nemrég úgy határozott, minden munkálatot le kell állítania a szomszédos Horvátországnak a délkelet-adriai Peljesac-híd építésével kapcsolatban, míg Zágráb azt állítja, Szarajevó nem gátolhatja meg a projekt kivitelezését.

A vita évek óta húzódik a két ország között. Bosznia-Hercegovinának közel 24 kilométer hosszú tengerpartja van a Peljesac-félszigettel szemben, és mellette két szárazföldi határátkelője Horvátországgal. Szarajevó azt szeretné elérni, hogy a hat kilométer hosszú és 1,2 kilométer széles Neumi-öbölből nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre, ne csak a horvát területi vizeken keresztül tehessék meg a hajók ezt az utat.

Horvátország pedig a boszniai tengerpart megkerülésével közvetlen közúti összeköttetést szeretne kialakítani saját szárazföldi területével, ezért hidat építene a Peljesac-félszigetre, hogy az oda és Dubrovnikba utazóknak ne keljen két (a horvát-boszniai, majd a boszniai-horvát) határon is áthaladniuk. Korábban arról is szó volt, hogy Zágráb alagutat épít a tenger alatt.

Miután az Európai Bizottság (EB) 375 millió euróval (115 milliárd forint) támogatta a Peljesac-híd megépítését, mindenki azt gondolta, az utolsó akadály is elgördült a legnagyobb horvát infrastrukturális beruházás elől - írta a Vecernji List című horvát napilap, majd hozzátette:

a boszniai parlament határozata azonban hidegzuhanyként érte Zágrábot.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő Szarajevóban, a két ország közös kormányülésén - amely hét év után először ült össze július elején - azt mondta: a Peljesac-híd nem veszélyezteti Bosznia érdekeit és Horvátország továbbra is a legnagyobb támogatója szomszédjai NATO- és európai uniós (EU) csatlakozásának.

Denis Zvizdic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott: kormánya nem kíván beleavatkozni más országok belpolitikai döntéseibe, mindössze azt szeretnék elérni, hogy Bosznia-Hercegovinának nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre.

Szarajevó évek óta tiltakozik a Peljesac-híd felépítése ellen, amellyel Horvátország a Peljesac-félszigetet kívánja Dél-Dalmáciával összekötni. A 2,3 kilométer hosszú híddal a horvátok elkerülhetnék a Bosznia-Hercegovina területén keresztül vezető tengerparti utat. A heves viták ellenére 2005-ben hivatalosan is megkezdődtek a munkálatok, Zágráb pedig azóta megpróbált eleget tenni a boszniai kéréseknek.

Megemelte a híd magasságát 35 méterről 55 métere, valamint a tartópillérek egymásközti távolságát 200 méter szélességűre növelte, hogy bármilyen hajó akadálytalanul közlekedhessen alatta, ami nagyban meg is drágított a projektet.

Viszont nem oldódott meg a legfontosabb kérdés a két ország között, mégpedig a határvita kérdése. Szarajevó addig nem egyezik bele a híd megépítésébe, amíg a tengeri határvitával kapcsolatban nem születik megegyezés - írták a boszniai lapok. A bosznia-hercegovinai tengerészeti társaság azt követeli, hogy bírósági úton határozzanak meg egy 1,5 kilométer szélességű, 70 kilométer hosszúságú folyosót Neumtól egészen a nemzetközi vizekig.

Horvátország és Bosznia-Hercegovina 1999-ben írta alá megállapodást a határokról, amely két sziget és egy félsziget kérdése miatt soha nem lépett érvénybe, mert nem ratifikálta sem a horvát, sem a boszniai parlament. Szarajevó szerint a nemzetközi jog kimondja, hogy a területi vizeken végig haladó folyosó útjába nem állhat semmilyen épített akadály. Horvát szakértők mindazonáltal úgy vélik: a híd a bosnyák-horvát államhatártól 500 méterre, horvát területen épül, ezért Bosznia nem akadályozhatja meg annak kivitelezését.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök boszniai látogatása alkalmával kijelentette: Horvátország számára rendkívül fontos projektről van szó, mert összeköti az ország szuverén területét.

"Minden, amit Horvátország tesz, összhangban van a nemzetközi joggal és a jószomszédi kapcsolatok szellemében zajlik" - hangsúlyozta a kormányfő.

Oleg Butkovic horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter nemrég bejelentette, hogy a Peljesac-híd építése ősszel kezdődik meg, és a szerződés aláírásától kezdve 3,5 évig tart, míg a teljes projekt kivitelezése 2022-re fejeződik be. A teljes munkálatok - a hídhoz vezető utak és parkolók, valamint a Ston városát elkerülő út - 450 millió euróba kerülnek, maga a híd megépítése közel 270 millió eurós beruházás.

Jugoszlávia 1991-es szétesése óta Horvátországnak Szlovéniával, Szerbiával és Montenegróval is határvitája van. Boszniához hasonlóan Szlovénia is nyílt kijáratot kért a nemzetközi vizekre.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki.

A hágai nemzetközi döntőbíróság nemrég a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratott kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont Horvátország fennhatóság alá rendelt. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.