Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Nagycsütörtökkel megkezdődött a szent három nap

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Mától, vagyis Nagycsütörtöktől a keresztény világban kezdetét veszi a szent három nap, amely a Jézus szenvedésére és halálára való emlékezéssel felkészít a húsvét örömhírére. A katolikus egyház ilyenkor hagyományosan olajszentelési misét tart.

Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Getsemáne-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. A Nagyhét szent három napjának sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nem harangoznak a templomokban.

Jézus szenvedésének és feltámadásának napjai az utolsó vacsora miséjével kezdődnek. Ekkor történt az Oltáriszentség és a papi rend szentségének alapítása, a katolikus egyház tehát erről is megemlékezik. A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök papjaival együtt ünnepélyes misét mutat be, az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje, a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jeléül megmosta tanítványai lábát, akik megkapták testének és vérének szentségét és a papi átváltoztató hatalmat. Ezután Jézus, mintegy végrendeletül, elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért.

Nagypénteken Jézus kereszthaláláról emlékezik meg a keresztény világ. A katolikus egyházban a Megváltó halála feletti mély gyászt a liturgia piros színe és az egésznapos szigorú böjtölés éppúgy kifejezi, mint az, hogy ezen a napon az egyház nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket és nem mutat be szentmiseáldozatot.

A nagyhét szent három napja közül az utolsó a Nagyszombat, amikor a keresztények Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek. A katolikus egyházban a húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.

A legtöbb helyen ehhez kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág felé is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ Világosságát" idézi fel a keresztények előtt. A harangok újra megszólalnak, véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Húsvét vasárnap a feltámadás napja, a sonka és tojás mellé tormát fogyasztanak a hagyománykövetők. E nap ünnepi étele a bárány is.

A húsvétban megmutatkozik, hogy mi Isten terve az emberrel: az, hogy a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremtsen az örök életre. A kereszténység legnagyobb ünnepének vasárnapján hajnali szentmisét tartanak a katolikusok, az egyházat az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti öröm járja át.