Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Viták kereszttüzében a chartres-i székesegyház felújítása

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Felújítják az egyik legépebben megmaradt franciaországi székesegyházat, a chartres-it, a fehér színű templombelső azonban meglepi az évszázadok során megfeketedett falakhoz szokott tekinteteket: a vita hullámai már az Egyesült Államokat is elérték.

A Párizstól 80 kilométerre fekvő város gótikus székesegyházának felújítását a szentély két kápolnájával kezdték meg 2008-ban. A különleges munkálatok most a hajó teljes megtisztításával folytatódnak, amely révén a szédületes magasságú hajó lassanként visszanyeri eredeti fényét és díszítését.

"Hét pillérközt és 14 ablaknyílást restaurálunk jelenleg, az elsős szakaszt pont most fejeztük be" - magyarázta az építkezésen dolgozó Daniel Alazard mérnök.

A hajó restaurálást a tervek szerint 2016-ban fejezik be, majd mintegy kétéves szünet után a kereszthajót is helyreállítják.

A por és a korom eltávolítása, majd a falak óvatos lesikálása eredményeként megjelent az eredeti vakolat, a főként halvány okkersárga kőmintás díszítés, a fehérrel kiemelt oszlopok és boltívek.

A székesegyház különlegessége, hogy szinte teljes egészében megőrizte a 13. századi templombelsőt. A restaurációs munkák révén megállapíthatóak az épület eredeti, felszentelésekori méretei is.

"Nem tudtuk, hogy a hajóban milyen díszítések maradhattak meg. Sajnos, a munkák első szakaszában három pillérközön két olyan zárókövet találtunk, amelyeken alig volt díszítés, csupán némi színes freskómaradvány. Az egyik zárókő csúcsívének szárain aranyleveleket találtak a régészek" - mondta el Alazard.

A hajó pillérein azonban - három méterrel a padozat fölött - a restaurátorok a francia forradalom idejéből származó "alkotmány" és "köztársaság" szavakat találták.

A homályból a fénybe való átmenet azonban nem mindenki tetszését nyerte el. Martin Filler amerikai építészkritikus 2014 végén jelentetett meg egy cikket a tekintélyes New York Review of Book című folyóiratban, amelyben bírálta a restaurálást.

A szakértő szerint az a legmegdöbbentőbb, hogy a munkálatok során nem veszik figyelembe az 1964-ben a műemlékek és műemléki együttesek konzerválásáról és restaurálásáról elfogadott Velencei Karta egyetemes irányelveit, azaz, hogy minden változtatásnak helyreállíthatónak kell lennie.

"Még ha a chartres-i székesegyház belseje eredetileg világosabb is volt, ebben az állapotában évszázadok óta senki sem látta. Az elgondolás, hogy az eredeti épület formáját állítsuk vissza mesterségesen, annyira esztelen, mint azt hinni, hogy egy idősödő színésznő ráncfelvarrás után ismét fiatal lesz" - mondta a szakértő az AFP francia hírügynökségnek.

Az Atlanti-óceán túlpartján a gót művészet egyik nagy barátja, "a felelőtlen restaurálást" bíráló Stefan Evans által elindított online petíciót eddig több százan írták alá.

A francia állam illetékes szervei, pontosabban a Kulturális Ügyek Regionális Igazgatósága azt állítja, hogy csak a sajtóból értesültek a bírálatokról. Az igazgatóság hangsúlyozta, hogy nem kapásból döntöttek a munkákról, számos szakember és tudós gondolta át a terveket.

A jelenlegi formájában látható műemlék mindössze 30 év alatt épült fel (1194-1225), ami igen csekély időnek számít más katedrálisok építkezési idejéhez képest. Mindent ebben az időszakban fejeztek be, még a most felfedezett falfestményeket is.

A belső díszítések restaurálását az 1215 és 1225 között készült, a chartres-i kék színről ismert, 520 négyzetméternyi üvegablakokétól külön végzik.

Az üvegek belül szennyeződtek el a légszennyezéstől és a koromtól, de 19. századi restaurálás során alkalmazott patinától is, és nagyon nehéz megtisztítani, hogy eléggé átlátszóak legyenek - mondta el Daniel Alazard.