Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Régi zenészek jogosultak kiegészítő jogdíjra

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) legújabb díjszabása szerint a kiadók újfajta díjat is kötelesek fizetni a zenészeknek, mivel januártól 50-ről 70 évre nő a felvételek védelmi ideje.

A jogdíjban elsőként az 1963-64-ben készített hangfelvételek muzsikusai részesülhetnek, így olyan előadóművészek lehetnek érintettek, mint Aradszky László, a Bergendy együttes, Harangozó Teri, az Illés együttes, Koncz Zsuzsa, Koós János, Kovács Kati, Máté Péter vagy Melis György - olvasható az EJI keddi közleményében.

A kiegészítő díjazásban most azok részesülnek, akiknek 1963-ban vagy 1964-ben készített hangfelvételét kiadójuk tavaly értékesítette, ha a felvétel elkészítéséért a zenész csak egyszeri díjazást kapott, jellemzően annak készítésekor.

Olyan generációkon átívelő slágerek tavalyi forgalmazása után merül fel ez a jogdíj, mint például Szécsi Pál Én édes Katinkám, Koncz Zsuzsa Chapel of Love, Németh Lehel Melodie d'amour vagy a Záray-Vámosi énekes páros Ne hagyd el soha azt, ki téged szívből imád című felvétele.

A tavalyi év forgalma alapján megállapított jogdíjat a kiadók várhatóan az év második felében fizetik meg első alkalommal az EJI-nek, amely a jogdíj beszedésén túl a kiadói elszámolások ellenőrzéséről és a kifizetésekről is gondoskodik.

Újdonság továbbá, hogy azok a zenészek, akiknek felvételeit a kiadó már nem értékesíti, egyoldalúan felmondhatják szerződésüket a kiadóval, és a továbbiakban már maguk értékesíthetik korábbi dalaikat.

Ez a "use it or lose it", "használd, vagy elveszíted" szabály felvételek százait is érintheti a hatvanas évek első feléből. Az érintett zenészeknek az egyesület ingyenes jogsegélyszolgálattal nyújt segítséget.

Az új díjszabás az igazságügyi miniszter jóváhagyását követően az év végén jelent meg. A hangfelvételek úgynevezett kiegészítő díjazásának bevezetéséről az Európai Unió 2011-ben döntött, amelyet Magyarország 2014-ben ültetett át a hazai szerzői jogi törvénybe.