Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Május végén nyílik a Velencei Építészeti Biennálé

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egy pusztuló egri épület közösségi megújítását mutatja be Fábián Gábor és Fajcsák Dénes aektivátorok - Helyi aktív építészet című projektje, amely a 15. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjában május 28. és november 27. lesz látható.

A Jelentés a frontról címmel meghirdetett idei biennále fő célja nem az ikonikus épületek bemutatása, hanem az urbánus térben megjelenő, kreatív jelenségek vizsgálata. Alejandro Aravena főkurátor ezzel egy olyan, gazdaságilag nem terhelt, ám visszaforgatható építészeti stratégiát kíván a homloktérbe helyezni, amely talán meg fogja reformálni a beruházási dömpingeket is - hívta fel a figyelmet a magyar kiállítás keddi budapesti sajtótájékoztatóján Fabényi Julia, a Velencei Biennále nemzeti biztosa, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) igazgatója.

Mint emlékeztetett, a zsűri öt érvényes pályázat közül választotta ki az aektivátorok pályázat csapatát, akik egy kreatív közösségi projektet szeretnének bemutatni a biennále nemzetközi közönségének.

Fábián Gábor kurátor és Fajcsák Dénes társkurátor felidézték, hogy az egri Arkt építészcsoport a helyi önkormányzat bevonásával olyan épületet keresett, amelyben már senki nem látott potenciált. Végül a Gárdonyi-kertben, a Gárdonyi Emlékmúzeum mellett 7-8 éve romosodó, régi GAMESZ épületet újították meg és üzemeltetik közösségi összefogással; ezt a munkát mutatja be az eredeti üzenethez hűen a magyar pavilon idei kiállítása.

A két építésznek elmondásuk szerint sikerült egy olyan csapatot a projekt köré gyűjteni, akikkel pénzmozgás nélkül 15 millió forint értékű értéknövelő beruházást tudtak megvalósítani az épületen.

Mint felidézték, megkerestek építőanyag-gyártó cégeket, akik támogatták a projektet, az egri büntetés-végrehajtási intézetben pedig már tíz éve fut a Börtön a városért program, így önkéntes alapon a rabokat is bevonták a felújításba. De cél volt, hogy bekapcsolódjanak a helyi "utánpótlás-képzésbe" is, ezért egy szakközépiskolát is megkerestek, ahonnan sok fiatalt sikerült megnyerni.

Fábián Gábor és Fajcsák Dénes hozzátették, a felújítás után az épületet 15 évi használatra és üzemeltetésre kapták meg, ehhez önfenntartó gazdasági modellt alkottak meg: az emeleten cooffice jellegű iroda, a földszinten pedig kiállítótér, illetve kávézó és borkert működik. A kiállítótérben többek között az egri főiskola hallgatóinak nyújtanak bemutatkozási lehetőséget, de a szomszédos Vármúzeum is vitt már néhány tárlatot - jegyezték meg.

A kurátorok kiemelték, hogy a velencei kiállítás tervezésekor nem magára az épületre, a felújításra igyekeztek helyezni a hangsúlyt, hanem arra a társadalmi összefogásra, amellyel sikerült azt megvalósítani. Az egyik legfontosabb kérdés ezért az volt, miként tudják hitelesen bemutatni az egyik leglényegibb elemet, az erőforrások újrafelhasználását egy üres pavilonban - hangsúlyozták.

Az Egerben újrahasznosított bútorokat például nem lett volna célszerű elszállítani Velencébe, ezért végül nem újrahasznosított, hanem újrahasznosítható elemeket használtak.

A Gárdonyi-kert hangulatát megidéző kert körül két 4 méter átmérőjű asztal "aktiválja" a látogatókat: egyiknél főiskolások által készített videókat mutatnak be, a másik asztalnál pedig virtuálisan bejárható lesz az egri épület.

Boros Géza, a Velencei Biennále Iroda vezetője hozzátette: az asztalok a Lumú műhelyében készültek ugyan, de a Velencébe szállítás előtt azokat felállították az egri Dobó téren, majd a Biennále zárása után vissza fognak térni Egerbe.

Aki leül a 16 osztatú asztalok köré, maga is bevonódik a projekt létrehozásának történetébe - jegyezte meg a főtanácsos. A kurátorok hozzáfűzték: a projekt tervezésekor fontos szempont volt, hogy a Biennále látogatói jellemzően 5-6 percet töltenek egy pavilonban, ezért úgy gondolták ki a kiállítást, hogy annak is élményt nyújtson, aki csak néhány percre néz be, de az elmélyülésre is lehetőséget adjon.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hozzátette: az állam idén 64 millió forintot fordít a Velencei Biennálén való magyar részvételre, ebből 23 millió jut a kiállítás építésére és a katalógusra. Noha az Építészeti Biennále idén már hét hónapig tart nyitva, nem volt szükség kiegészítő forrás igénybevételére, hiszen a kurátorok próbáltak a lehető legkevésbé hozzányúlni az épülethez, kerülni a felesleges beavatkozásokat, hogy hűek maradhassanak a projekt üzenetéhez - számolt be az államtitkár.